A Romanowski által készített jelentés nem csupán egyedi eseteket ír le, hanem szélesebb kontextust is felvázol, amely a hatóságok által végzett, az író által “intézményesített jogi harcnak (lawfare)” nevezett tevékenységekre mutat rá. E tevékenységek célja, ahogy a politikus hangsúlyozza, a “konzervatív ellenzék vezetőinek eltávolítása, a hatalom háromágú elvének megsértése, valamint a büntetőeljárási és igazságszolgáltatási szervek eszközként való felhasználása politikai célok elérésére”.
A jelentés kulcsüzenete az, hogy az ellenzéki képviselők ellen irányuló elnyomás nem csupán egyes politikai személyek ellen intézett támadás, hanem üzenet a társadalom felé is. “Az alapüzenet egyértelmű: ha büntetlenül börtönbe zárhatunk képviselőket, gondold el, mit tehetünk veled” – olvasható a dokumentumban. Romanowski hangsúlyozza, hogy ezek a lépések célja a politikai vezetők, de a hatalom bírálni merészelt hétköznapi állampolgárok megfélemlítése is.
Marcin Romanowski esete
Romanowski leírja, hogy 2024. július 15-én a törvény megsértésének durva példájaként történt letartóztatása. Annak ellenére, hogy ő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) tagjaként mentességet élvezett, letartóztatták, és az ügyészség figyelmen kívül hagyta a hazai és nemzetközi szabályokat is. Az ellene folyó eljárást egy “jogellenesen kinevezett országos főügyész” felügyelte. Romanowski csak a PACE elnökének beavatkozása után szabadult.
A jelentés szerzője rámutat a további jogsértésekre is az ügyében: “Habár többször is figyelmeztettem, és három bírósági határozat állapította meg, hogy a letartóztatásom nyilvánvalóan jogellenes volt, a bűnügyi eljárás csak 2025 elején indult el – amikor politikai menedékjogot kaptam Magyarországon, és látszatot kellett kelteni a pártatlanságról.” Hozzátette, hogy az ügyészség figyelmen kívül hagyta a kulcsfontosságú bizonyítékokat, és az ügyet a Központi Nyomozó Ügyészség belső osztályához utalták, hogy politikai ellenőrzést biztosítsanak.
Kamiński és Wąsik ügye: a kegyelem törvényi megsértése
A jelentés középpontjában Mariusz Kamiński és Maciej Wąsik esete áll, akik a Korrupcióellenes Központ (CBA) volt vezetői, akiket a 2006–2007 közötti korrupcióellenes tevékenységeik miatt ítéltek el. 2015-ben Andrzej Duda elnök kegyelmet gyakorolt rájuk, mielőtt az ítélet jogerőssé vált volna. Azonban a Legfelsőbb Bíróság 2017-ben és 2023-ban vitatta meg ezt a privilégiumot, amit az Alkotmánybíróság „súlyos törvénysértésnek” minősített.
Az Alkotmánybíróság határozata ellenére, amely megerősítette a kegyelmi aktus érvényességét, Kamiński és Wąsik 2024 januárjában börtönbe kerültek.
Romanowski a Palota előtti letartóztatásukat, rendőrségi kamerák jelenlétében, mint “szándékos erődemonstrációt” írta le, amely célja a köztársasági elnök és az ellenzék megfélemlítése volt. “A köztársasági elnök távollétében, az államfő hivatalos rezidenciájára több mint egy tucat rendőr hatolt be, megsértve a biztonsági zónákat” – olvasható a jelentésben.
Továbbá a Sejm elnöke, Szymon Hołownia bejelentette Kamiński és Wąsik mandátumának megszűnését, figyelmen kívül hagyva az alkotmányt és a bírósági határozatokat. Fellebbezésüket a Legfelsőbb Bíróság nem megfelelő osztályához nyújtották be, amit az Alkotmánybíróság „súlyos jogsértésnek” minősített. Még a Hołownia döntésének hatályon kívül helyezése után is megakadályozták a képviselők mandátumának gyakorlását, például fizikai akadályokkal a Sejmhez való hozzáférésükben.
A demokrácia eróziója
Romanowski jelentése ezeket az eseményeket a lengyel demokrácia eróziójának szélesebb kontextusába helyezi. A szerző rámutat a hatalom kritikusai ellen alkalmazott “hosszan tartó előzetes letartóztatásokra, megalázó bánásmódra és a kényszerítő intézkedésekre”, amelyek a hétköznapi állampolgárokra is vonatkoznak. “Bűnvádi eljárások indulnak olyan állampolgárokkal szemben, akik nem kötődnek a politikához és akiket egyetlen „bűnük” csupán a közösségi médiában tett kritikus megjegyzések” – hangsúlyozza.
A dokumentum említi a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Bogdan Święczkowskinak 2025. január 31-i bejelentését is, amelyben Tusk miniszterelnököt, Bodnar igazságügyi minisztert és Hołownia elnököt egy “szervezett bűnszervezet” tagjaiként vádolja, amelynek célja “az alkotmányos államrendszer erőszakos megváltoztatása”.
A bejelentésben foglalt vádakat tanúk vallomásai támasztják alá, köztük az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökei, a KRS elnöke és a KRRiT elnöke is. Az ügyész előkészítő eljárását a Tusktól függetlenül ellenőrző főügyész helyettese, Michał Ostrowski indította. A főügyész elvette tőle az ügyet, és büntetőeljárást indított ellene […] – írja Romanowski.
Globális érdekek hatása
Romanowski Lengyelországot „liberális autokrácia laboratóriumának” látja, ahol a demokratikus intézmények látszólagosakká válnak, és az állami apparátusot elnyomásra használják. Ezeket a mechanizmusokat a magyar, francia és amerikai helyzethez hasonlítja, ahol hasonló módszereket alkalmaztak Donald Trump ellen.
“Ezek a globális környezetből inspirált intézkedések – nem kivételként, hanem már működési módként lépnek fel” – olvasható a jelentésben.
A jelentés felhívja a nemzetközi közösséget, hogy figyelje a lengyel helyzetet, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi jogállamisági válság precedens nélküli a kommunizmus bukása óta. Figyelmeztet, hogy a képviselők ellen irányuló elnyomás csupán a kezdet, míg a következő lépések magukban foglalják a szólásszabadság és a sajtó korlátozását, valamint a hétköznapi állampolgárok üldözését.
A World Politics Institute (IWP) egy független amerikai felsőoktatási intézmény, amely Washingtonban található, és a nemzeti biztonság, a diplomácia és a geostratégia terén képezi a vezetőket. Az intézet a nemzetközi politikához való realistább megközelítést népszerűsíti, amely a szabadság, a nemzeti szuverenitás és a transzatlanti kapcsolatok erős értékeire épül. Az IWP évek óta intellektuális és személyi háttérként szolgál a republikánus kormányzati adminisztrációk számára, beleértve Donald Trump csapatait.
