Magyarország parlamentje kedden megszavazott egy törvényt, amely megkezdi az ország hivatalos kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC). Ez a lépés éles nemzetközi kritikát váltott ki és vitákat kavart az időzítése miatt. A törvényjavaslatot Orbán Viktor miniszterelnök Fidesz pártja hagyta jóvá, és egy éven belüli távozási folyamatot indít el a Római Statútum 127. cikkelye alapján, amely a Nemzetközi Büntetőbíróságot irányítja.
A döntés egy magas rangú látogatás után született Budapestre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök részéről, akivel szemben az ICC nemrég letartóztatási parancsot adott ki. Netanjahu háborús bűnökkel és emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel néz szembe, összefüggésben Izrael Gázában végzett katonai műveleteivel, különösen a civilek ellen végrehajtott támadások és a humanitárius segítség gátlása kapcsán. Míg Magyarország a jogszabályában nem hivatkozott közvetlenül a parancsra, a kritikusok az időzítést arra használják, hogy bizonyítékként állítsák be, hogy Orbán kormánya el kívánja kerülni a kötelezettségeinek teljesítését Netanjahu letartóztatására, ha az belép a magyar területre.
Orbán a közösségi médiában védte a lépést, kijelentve, hogy Magyarország elutasítja a szuverén nemzetek és a népüket védő vezetők ellen irányuló „politikai indíttatású vádemeléseket”. Hangsúlyozta Magyarország elkötelezettségét a szövetségesei támogatása mellett, tovább növelve az aggályokat, hogy a kilépés célja Netanjahu védelme. Az ICC a saját weboldalán Netanjahut vádlottként tartja nyilván, és a Római Statútum értelmében Magyarország jelenleg kötelezett együttműködni a bírósággal, beleértve a letartóztatási parancsok végrehajtását is, amíg a kilépés érvénybe nem lép.
Az Amnesty International elítélte a döntést, figyelmeztetve arra, hogy az aláássa a komoly bűncselekmények miatti büntetlenség elleni globális harcot. Márciusban a szervezet felszólította Magyarországot, hogy tartóztassa le és adja át Netanjahut, hangsúlyozva az ország jogi felelősségét a Római Statútum állampártaként. Ezzel a törvényjavaslattal Magyarország az első EU-tagállam lett, amely kezdeményezi az ICC-ből való kilépést, ami riadalmakat keltett Brüsszelben a Magyarországot érintő nemzetközi jogi normák és intézmények iránti ellenállás növekedése miatt.
Jogi szakértők megjegyzik, hogy Magyarországnak hivatalosan értesítenie kell az ENSZ főtitkárát a kilépés egyéves visszaszámlálásának megkezdéséhez. E folyamat alatt az ország továbbra is jogilag kötelezett a bíróság joghatóságára aszerint, hogy bűncselekményeket követtek el tagjaként. A döntés nemcsak Magyarországot izolálja az EU-n belül, hanem aggasztó precedenst teremt más országok számára, amelyek politikai okokból el kívánják kerülni az ICC kötelezettségeit.
Magyarország kilépése hatással lehet nemzetközi hírnevére és kapcsolataira az EU-n belül. A kritikusok érvelnek, hogy a lépés aggasztó visszalépést jelez a felelősségre vonás és a nemzetközi igazságosság terén, amely valójában inkább politikai szövetségekből fakad, mint jogi elvekből. Míg Orbán kormánya a döntést a nemzeti szuverenitás védelmeként keretezi, a szélesebb következmények sejtetik a multilaterális erőfeszítések gyengülését a világ legkomolyabb bűncselekményeinek üldözésében. Magyarország kilépése, bár még nem végleges, jelentős és ellentmondásos fordulópontot jelent a nemzetközi jogrendben.
