A magyar parlament olyan törvényjavaslatot vizsgál, amely széleskörű hatáskört adna a hatóságoknak a nemzeti szuverenitásra veszélyesnek ítélt szervezetek megfigyelésére, büntetésére és esetleges betiltására. Az ellenzéki politikusok figyelmeztettek, hogy ez lehetővé tenné Viktor Orbán kormányának, hogy bezárassa az összes független médiát és közügyekkel foglalkozó NGO-t.
A törvényjavaslatot, amelyet Orbán jobboldali populista Fidesz pártjának egy képviselője nyújtott be késő este kedden, célja az ország vitatott szuverenitásvédelmi hivatalának hatáskörének kiterjesztése.
A törvénytervezet lehetővé tenné a hivatal számára, hogy feketelistára tegye azokat a szervezeteket, amelyek külföldi finanszírozás révén befolyásolják a magyar közéletet, és ezzel veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
A törvény széles körben értelmezi a veszélyt, beleértve a magyar alkotmányos identitás vagy a keresztény kultúra aláásását, valamint a házasság, a család és a biológiai nemek elsőbbségének kérdőjelezését.
A törvényjavaslat, amelyet a Fidesz várhatóan elfogat a parlamentben kétharmados többségével, Orbán februárban elmondott beszéde után született, amelyben az ígérte, hogy leszámol a külföldi finanszírozást kapó szervezetekkel, mondván, hogy „le kell őket bontani, el kell söpörni… jogilag lehetetlenné kell tenni a létezésüket”.
Az elemzők a kemény hangvételt azzal magyarázzák, hogy Orbán, aki régóta kritikát kap a demokratikus intézmények gyengítéséért és a jogállamiság lassú aláásásáért Magyarországon, Péter Magyar, a Fidesz elitjének egykori tagja előtt áll, aki példátlan kihívást jelent a jövő évi választások előtt.
A törvényjavaslat lehetővé tenné a hatóságok számára, hogy átvizsgálják a feketelistán szereplő szervezetek bankszámláit, dokumentumait és elektronikus eszközeit.
Ezek a szervezetek emellett nem vehetnének fel adományokat a magyar adófizetők jövedelméből – ami sokuk számára létfontosságú bevételi forrás –, és külön engedélyre lenne szükségük a külföldi források elfogadásához. Az adományozóknak nyilatkozatot kellene benyújtaniuk arról, hogy hozzájárulásuk nem származik külföldről.
Ha a szervezeteket annak bűnösének találják, hogy külföldi pénzzel veszélyeztették Magyarország szuverenitását, akár a kapott összeg 25-szörösét is kifizethetik büntetésként. A 15 napon belüli fizetés elmulasztása vagy ismétlődő szabálysértés esetén bezárásra kerülhetnek.
Kovács Zoltán, a magyar kormány szóvivője, azt mondta, hogy a törvényjavaslatot azért vezették be, mert aggodalomra ad okot, hogy a külföldi finanszírozású szervezeteket a politikai diskurzus alakítására használják.
„Az elmúlt évek vizsgálatai és nyilvánosságra hozott információk azt mutatták, hogy több millió dollárt, főként amerikai és brüsszeli entitásoktól, csatornáztak magyar civil szervezetekbe és médiumokba, amelyeknek egyértelmű ideológiai céljaik voltak” – írta közösségi médiában.
A magyar Telex hírportál szerint a kérdéses külföldi források között szerepelnek az Európai Unióhoz kapcsolódóak is.
A törvénytervezet részleteinek nyilvánosságra kerülését követően szerdán az ellenzéki politikusok elítélték a javaslatot.
„Ezzel a javaslattal bezárhatnak minden független magyar médiumot és minden közügyekkel foglalkozó NGO-t” – írta közösségi médiában Tompos Márton, az ellenzéki Momentum párt elnöke.
Amióta 2010-ben visszakerült a hatalomba, Orbán folyamatosan a civil szervezeteket és a független médiát célozza meg, és manőverezett, hogy pártja és hívei irányíthassák az ország médiapiacának 80%-át. 2017-ben olyan törvényt fogadott el, amely arra kötelezte a 24 000 eurónál (20 000 font) több külföldi támogatást kapó NGO-kat, hogy regisztráljanak a bíróságoknál, és nyilvánosan jelöljék magukat külföldi finanszírozásúként.
2020-ban az Európai Bíróság azt mondta, hogy a külföldi finanszírozásra vonatkozó korlátozások – amelyeket az Amnesty International „a civil társadalom elleni aljas és kiszámított támadásnak” nevezett – diszkriminatívak voltak az NGO-k és az adományozók számára.
A kormány erőfeszítései 2023-ban felerősödtek a szuverenitásvédelmi hivatal létrehozásával. A hivatal, amelynek feladata a külföldi befolyásnak tulajdonított szervezetek és médiumok vizsgálata, gyorsan összehasonlításra késztette Oroszország „külföldi ügynök” törvényét.
Szerdán az ellenzéki képviselők ismét erre a hasonlatra hívták fel a figyelmet. A törvényjavaslat „orosz forgatókönyvet követ” – írta közösségi médiában Karácsony Gergely budapesti polgármester, míg a független képviselő, Hadházy Ákos azt írta, hogy ez egy újabb lépés Magyarország „putinizálása” felé.
Hadházy a törvénytervezetet a Fidesz hatalmon maradási stratégiájának részének nevezte, amely a nemrég elfogadott, az LMBTQ+ közösséget érintő rendezvények tilalmával kezdődött.
„Hetek óta mondjuk, hogy az ún. ’büszkeségtörvény’ csak a kezdet volt, az első lépés egy olyan folyamatban, amely a teljes független sajtót és civil szervezeteket illegálissá teszi, és akár a politikusokat és pártokat is lehetetlenné teheti” – írta közösségi médiában.
„Ha valaki eddig azt hitte, hogy a Fidesz nem mer bizonyos dolgokat megtenni, itt az ideje, hogy felébredjen!”
