A magyar parlament olyan törvényt fontolgat, amely széleskörű hatáskört adna a hatóságoknak a nemzeti szuverenitást fenyegető szervezetek megfigyelésére, büntetésére és esetleges betiltására. Az ellenzéki politikusok figyelmeztettek, hogy ez lehetővé tenné Viktor Orbán kormányának, hogy bezárassa az összes független médiát és közügyekkel foglalkozó NGO-t.

A törvényjavaslatot kedden késő este nyújtotta be egy Orbán jobboldali populista Fidesz-pártjához tartozó képviselő. A javaslat célja, hogy kibővítse az ország vitatott szuverenitásvédelmi hivatalának hatáskörét.

A törvénytervezet lehetővé tenné a hivatalnak, hogy feketelistára tegye azokat a szervezeteket, amelyek „külföldi finanszírozás révén befolyásolják a magyar közéletet, ezzel fenyegetve Magyarország szuverenitását”.

A törvény széleskörűen értelmezi a fenyegetést, beleértve a magyar alkotmányos identitás vagy a keresztény kultúra aláásását, valamint a házasság, a család és a biológiai nemek elsőbbségének kérdőjelezését.

A Fidesz várhatóan kétharmados többségével megszavazza a törvényt a parlamentben. Ez Orbán februárban elhangzott beszéde után következik, amelyben az ígérte, hogy lecsap a külföldi finanszírozást kapó szervezetekre, mondván, hogy „le kell őket bontani, el kell söpörni… jogilag lehetetlenné kell tenni a létezésüket”.

Az elemzők a kemény hangvételt azzal magyarázzák, hogy Orbán, aki régóta kritikát kap a demokratikus intézmények gyengítéséért és a jogállamiság fokozatos aláásásáért Magyarországon, példátlan kihívással néz szembe a Fidesz elitjének egykori tagjától, Péter Magyartól, a jövő évi választások előtt.

A törvény lehetővé tenné a hatóságoknak, hogy átvizsgálják a feketelistás szervezetek bankszámláit, dokumentumait és elektronikus eszközeit.

Ezek a szervezetek emellett nem kaphatnák meg a magyar adófizetők adója révén történő adományokat – ami sokuk számára létfontosságú bevételi forrás –, és külön engedélyre lenne szükségük a külföldi források elfogadásához. Az adományozóknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amely megerősíti, hogy hozzájárulásuk nem származik külföldről.

Ha kiderül, hogy a szervezetek külföldi pénzt használtak Magyarország szuverenitásának fenyegetésére, akár a kapott összeg 25-szörösét is kifizethetik büntetésként. Ha 15 napon belül nem fizetnek, vagy ismételten vétenek, bezárásra kerülhetnek.

Kovács Zoltán, a magyar kormány szóvivője, azt mondta, hogy a törvényjavaslatot azért vezették be, mert aggódnak, hogy a külföldi finanszírozású szervezeteket a magyar politikai diskurzus alakítására használják.

„Az elmúlt évek vizsgálatai és nyilvánosságra hozatalai feltárták, hogy több millió dollárt, főként amerikai és brüsszeli entitásoktól, csatornáztak magyar civil szervezetekbe és médiumokba, amelyeknek egyértelmű ideológiai céljaik voltak” – írta közösségi médiában.

A magyar Telex hírportál szerint a kérdéses külföldi források között szerepelnek az Európai Unióhoz kapcsolódóak is.

A törvényjavaslat részleteinek nyilvánosságra kerülését követően szerdán az ellenzéki politikusok elítélték a javaslatot.

„Ezzel a javaslattal bezárhatják minden független magyar médiumot és minden közügyekkel foglalkozó NGO-t” – írta közösségi médiában Tómpa Márton, az ellenzéki Momentum párt elnöke.

Orbán 2010-es visszatérése óta folyamatosan célba veszi az NGO-kat és a független médiát, és manőverezett, hogy pártja és hívei irányítsák az ország médiájának 80%-át. 2017-ben olyan törvényt hozott, amely arra kényszerítette a 24 000 euró feletti külföldi támogatást kapó NGO-kat, hogy regisztráljanak a bíróságoknál, és nyilvánosan jelöljék magukat külföldi finanszírozásúként.

2020-ban az Európai Bíróság azt mondta, hogy a külföldi finanszírozásra vonatkozó korlátozások – amelyeket az Amnesty International „a civil társadalom elleni aljas és számított támadásnak” nevezett – diszkriminatívak voltak az NGO-k és az adományozók számára.

A kormány erőfeszítései 2023-ban felerősödtek a szuverenitásvédelmi hivatal létrehozásával. A hivatal feladata, hogy vizsgálja azokat a szervezeteket és médiumokat, amelyek szerint külföldi befolyást gyakorolnak, és gyorsan összehasonlításokat váltott ki Oroszország „külföldi ügynök” törvényével.

Szerdán az ellenzéki képviselők ismét erre a hasonlatra hívták fel a figyelmet. A törvényjavaslat „orosz forgatókönyvet követ” – írta közösségi médiában Karácsony Gergely budapesti polgármester, míg a független képviselő, Hadházy Ákos azt írta, hogy ez egy újabb lépés Magyarország „putinizálása” felé.

Hadházy a törvényjavaslatot a Fidesz hatalmon maradására irányuló szélesebb erőfeszítés részének nevezte, amely a közelmúltban elfogadott LMBTQ+ közösséget érintő nyilvános rendezvények tilalmával kezdődött.

„Hetedik hete mondjuk, hogy az ún. ’büszkeségtörvény’ csak a kezdet volt, az első lépés egy olyan folyamatban, amely a teljes független sajtót és NGO-kat törvénytelenségbe kényszerítheti, sőt akár a politikusokat és pártokat is lehetetlenné teheti” – írta közösségi médiában.

„Ha valaki valaha is azt hitte, hogy a Fidesz nem mer bizonyos dolgokat megtenni, itt az ideje felébredni!”

• A cikket 2025. május 14-én módosították, hogy lecseréljék a fő képet. Az előző változat tévedésből Szlovákia miniszterelnökét, Robert Ficót tartalmazta Viktor Orbán helyett.

Forrás: https://www.aol.co.uk/hungary-considering-law-monitor-ban-172059371.html