BUDAPEST, Magyarország – Vasárnap körülbelül 10 000 ember vett részt egy tömegtüntetésen Magyarországon, amelyet egyes demonstránsok a jobboldali populista kormány legutóbbi intézkedései elleni ellenállásnak neveztek. Ezek az intézkedések az alapvető jogok korlátozására és a független média elleni fellépésre irányulnak.
A tüntetés, amely a legújabb a kormányellenes megmozdulások sorában, néhány nappal azután került sor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pártjának egy képviselője bejelentett egy törvényjavaslatot. Ez lehetővé tenné a kormány számára, hogy figyelje, korlátozza, büntesse, és esetleg betiltsa azokat a médiaorgánumokat és civil szervezeteket, amelyeket a magyar szuverenitásra veszélyesnek tart.
A törvényjavaslatot, amelyet Oroszország „külföldi ügynökök” törvényéhez hasonlítanak, valószínűleg megszavazzák a parlamentben, ahol a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik. Orbán ellenzői a törvényt a miniszterelnök 15 éves uralma alatt bevezetett legelnyomóbb intézkedések közé sorolják.
A vasárnapi tüntetők megtöltötték a budapesti Országház melletti teret, hogy tiltakozzanak a törvényjavaslat ellen. Ez lehetővé tenné a kormány számára, hogy feketelistára tegye azokat a szervezeteket, amelyek bármilyen mértékű pénzügyi támogatást kapnak Magyarországról kívülről, és kiterjedt felügyeletnek, házkutatásnak, nagy pénzbírságoknak, valamint tevékenységük lehetséges betiltásának vetné alá őket.
A Fidesz politikusai, valamint a vitatott Szuverenitásvédelmi Hivatal – amelynek feladata a magyar szuverenitásra veszélyesnek ítélt szervezetek azonosítása – kifejezetten számos médiaorgánumot és korrupcióellenes szervezetet nevezett meg, amelyek állítólag külföldi érdekeket szolgálnak.
A vasárnapi tüntetés színpadán Jakab Tóth szónok azt mondta, hogy az e héten bejelentett törvényjavaslat „nem más, mint fenyegetés, fenyegetés az emberek ellen, akik egyértelműen és szabadon akarják kifejezni véleményüket.”
Tóth hozzátette, hogy úgy véli, a kormánynak kötelessége megvédeni a polgárok szuverenitását a szabad véleménynyilvánítás és a közéletben való részvétel terén. „Ha nem mindenkienk, ha nem mindannyian szabadok, akkor a szuverenitás kizárólag és kizárólag a kormány szuverenitása” – mondta.
Orbán, akiről a közvélemény-kutatások szerint a legkomolyabb kihívás vár a jövő évi választásokon, azt állította, hogy külföldi érdekek – főként az Egyesült Államokból és a szomszédos Ukrajnából – megpróbálták kihasználni a független médiaorgánumokat és a korrupcióellenes szervezeteket Magyarországon, hogy befolyásolják a közvéleményt a kormány megdöntésének céljából.
Ezek a szervezetek határozottan tagadták ezeket az állításokat, és hangsúlyozták, hogy munkájukat szakmai színvonalon és a közérdek szolgálatában végzik.
Orbán évek óta szigorítja az ellenőrzést az NGO-k és a független média felett, olyan törvényeket hozva, amelyeket kritikusai szerint a nők és kisebbségek védelmét biztosító, jogi és emberi jogi segítséget nyújtó, valamint a hivatalos korrupciót feltáró csoportok stigmatizálására és akadályozására irányulnak.
Ezek az erőfeszítések 2023-ban fokozódtak, amikor Orbán jobboldali populista kormánya létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek feladata a külföldi befolyást gyakorlónak ítélt szervezetek és médiaorgánumok vizsgálata.
A múlt héten bejelentett törvényjavaslat tág meghatározást ad arról, hogy mi számít a szuverenitásra veszélyesnek. A szervezetek célpontjai lehetnek, ha ellenzik vagy negatív fényben tüntetik fel olyan értékeket, mint Magyarország demokratikus jellege, nemzeti egysége, hagyományos családi struktúrái vagy keresztény kultúrája – ami azt sugallja, hogy még a kormánypolitika legitim kritikája is nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelhető.
A vasárnapi tüntetés egy két és fél hónapos, heti rendszerességgel megrendezett tiltakozássorozatot követett, amelyet egy márciusban elfogadott, az LMBTQ+ közösséget érintő törvény ellen szerveztek. Ez a törvény betiltotta a Pride-eseményeket, és lehetővé tette a hatóságok számára, hogy arcfelismerő szoftverekkel azonosítsák az eseményeken résztvevőket.
A magyar kormány azt állítja, hogy az LMBTQ+ jogokra vonatkozó intézkedései szükségesek a gyermekek védelme érdekében, amit „nemzethy őrületnek” nevez. Sok kritikus szerint azonban ezek a intézkedések a szexuális kisebbségek elleni ellenségeskedés gerjesztésére és Orbán jobboldali támogatóinak mozgósítására szolgálnak a jövő évi választások előtt.
