Az Európai Bizottság kedden a Magyarországot az Európai Unió Bírósága (CJEU) elé vitte, mert nem tartotta be az EU jogát a migránscsempész elleni büntetésekkel kapcsolatban.
Az ügy Magyarország 148/2023. számú rendeletére vonatkozik, amelyet 2023 áprilisában fogadtak el. A törvény lehetővé teszi, hogy a migránscsempészért elítéltek korán elhagyhassák a börtönt, és a büntetés hátralévő részét egy úgynevezett „reintegrációs őrizet” rendszerében töltsék. E rendszerben az elítéltek röviddel az ítélet kihirdetése után szabadulnak, és 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a büntetés hátralévő részét hazájukban vagy szokásos tartózkodási helyükön töltse.
A Bizottság szerint ez a gyakorlat aláássa az EU erőfeszítéseit a migránscsempészet elrettentésére, és megsérti mind a 2002/90/EK tanácsi irányelvet, mind a 2002/946/IB tanácsi kerethatározatot. Ezek a jogi eszközök előírják, hogy a tagállamok hatékony, arányos és elrettentő büntetéseket szabjanak ki a jogosulatlan belépés, átutazás vagy tartózkodás megkönnyítéséért.
A Bizottság szerint a magyar rendelet lehetővé teszi, hogy az elítéltek ne kelljen jelentős börtönbüntetést letölteniük, és nem biztosítja, hogy a büntetéseket a kiutasítás célországában is végrehajtsák. A Bizottság aggodalmát fejezte ki a reintegrációs őrizet végrehajtásával kapcsolatos garanciák, felügyelet és végrehajtási mechanizmusok hiánya miatt is Magyarországon kívül.
A magyar hatóságok közel 2500 külföldi állampolgárt engedtek szabadon a reintegrációs őrizet politikája keretében. A jelenlegi szabályok szerint a hatóságok csak akkor foghatják újra el az egyéneket, ha nem hagyják el az országot a előírt 72 órán belül. A rendőrségi jelentések szerint néhány szabadon engedett személyt újra letartóztattak új bűncselekmények elkövetése miatt.
Magyarország tömeges szabadon engedése a migránscsempész elítélteknek hatással volt más schengeni államokkal való kapcsolatokra is. Az osztrák hatóságok aggodalmukat fejezték ki, hogy a politika lehetővé teheti az egyének számára, hogy újra csempész tevékenységet folytassanak a határokon át, megnehezítve a rendőri együttműködést és növelve a migrációval kapcsolatos nyomásokat a schengeni térségben.
Egy formális értesítő levelet küldtek Magyarországnak 2023. július 14-én, amely az eljárás megindítását jelentette. A magyar kormány 2023. szeptember 14-én válaszolt, de a Bizottság meggyőzőnek találta az érveket, és 2024. október 3-án indokolt véleményt adott ki. Miután áttekintette Magyarország válaszát az indokolt véleményre 2024. december 11-én, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ország továbbra is megszegi az EU-s kötelezettségeit, ami a CJEU elé terjesztést eredményezte.
A Bizottság fenntartja, hogy Magyarország megközelítése veszélyezteti az EU jog elrettentő hatását, és akadályozza a közös erőfeszítéseket a migránscsempészet elleni harcban.
