2010 óta a Viktor Orbán miniszterelnök vezette magyar kormány olyan politikákat vezetett be, amelyek egyre feszültebbé tették az ország kapcsolatát az Európai Unióval. A brüsszeli konfliktusos megközelítés jelentős következményekkel járt, többek között az ország számára fenntartott európai források befagyasztásával és a nemzetközi színtéren fokozódó politikai elszigetelődéssel.
Románia, saját kormányzási problémái ellenére, túlteljesített Magyarországon a legfontosabb gazdasági mutatók terén, beleértve a GDP-növekedést, a béremelkedést és a külföldi befektetéseket – mondja Radu Puiu, a romániai XTB elemzője, a tőkepiaci befektetések globális fintech vállalata.
Ebben a kontextusban létfontosságú, hogy a befektetők megértsék a két ország gazdasági pályájának eltérő irányát 2010 óta, valamint a közelgő gazdasági kockázatokat.
XTB: Magyarországon emelkednek az árak
Magyarország 2023-ban az EU legmagasabb inflációját jegyezte, 25,7%-os csúcson állva – olvasható az XTB elemzésében. A főbb tényezők között szerepel az energiaárak emelkedése, amely nagyban függött az orosz gáztól és olajtól, a forint közel 30%-os gyengülése az euróhoz képest 2018 óta, ami növelte az importköltségeket, valamint a kormány által bevezetett ársapkák, amelyek élelmiszer- és üzemanyaghiányhoz vezettek.
2024-re az infláció körülbelül 5%-ra csökkent, de az árak még mindig 30%-kal magasabbak, mint a 2022 előtti szintek, ami megviseli a lakosság költségvetését.
Magyarország élelmiszer-, lakhatási és jelzáloghitel-problémákkal is küzd. Az élelmiszerárak 2021 óta körülbelül 40%-kal emelkedtek, a leginkább érintett alapvető termékek között a hús, a kenyér és a tejtermékek szerepelnek. A budapesti bérleti díjak 2020 óta kb. 50%-kal nőttek az infláció és a korlátozott lakáskínálat miatt, és a jelzáloghitel-válság is érezhető – sok lakástulajdonos fizetési nehézségekkel küzdött, mivel a kamatok 3%-ról több mint 10%-ra emelkedtek.
Az árakkal vívott harcban a bérek úgy tűnik, veszítenek – a nominális bérek 2023-ban 15%-kal nőttek, a kormány által kikényszerített emeléseknek köszönhetően, de a reálbérek, az inflációval korrigálva, 2022-2023 között kb. 7%-kal csökkentek. A minimálbér továbbra is alacsony, 2024-ben bruttó kb. 670 euró havonta – jóval a nyugati országok szintje alatt – hangsúlyozza Radu Puiu.
Románia Magyarország felett
2010 óta Románia gazdasága több kulcsfontosságú területen jobb teljesítményt mutatott Magyarországnál. A GDP átlagos növekedése 2010 és 2023 között Romániában 3,3% volt, szemben Magyarország 2,5%-ával. Az infláció tekintetében 2023-ban Magyarország 25,7%-os csúcsot ért el, míg Románia 16,8%-nál állt meg.
A reálbérek 25%-kal nőttek Romániában ebben az időszakban, míg Magyarországon 7%-os csökkenést mutattak. A költségvetési hiány is jobban kontrollálva van Romániában, ahol 2024-ben a GDP 48%-át tette ki, szemben Magyarország 75%-ával. Emellett Románia stabilabb külföldi befektetéseket vonzott, évente átlagosan 5 milliárd eurót, míg Magyarországon ez 3,5 milliárd euró volt.
Románia erősebb bérnövekedésnek örvend, a minimálbér 2010 óta megháromszorozódott, ami az egyik fő előnye Magyarországhoz képest. Ezenkívül a lej stabilabb pénznem volt, mindössze 15%-ot gyengült az euróhoz képest, míg a magyar forint kb. 30%-ot veszített értékéből. Románia nagyobb volumenű külföldi befektetéseket vonz, olyan jelentős technológiai vállalatok, mint a Microsoft és az Amazon választották, míg Magyarország főként az autóiparra és a kínai eredetű akkumulátorgyárakra összpontosított.
Magyarország alacsonyabb, kb. 4%-os munkanélküliséggel büszkélkedhet, szemben Románia 5,5%-ával. Ezenkívül erősebb ipari alappal rendelkezik, olyan jelentős gyáraknak ad otthont, mint az Audi, a Mercedes és a BMW. A migrációs válság szempontjából kevésbé súlyos volt, mint Romániában: 2010 óta Magyarország kb. 500 000 dolgozót veszített, míg Romániában 3,5 millió ember vándorolt ki.
Magyarország és a növekvő adóssága
Az EU több mint 30 milliárd eurós helyreállítási és kohéziós forrásokat tartott vissza a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak miatt. Ebben a helyzetben Magyarország magasabb költségű hitelfelvételre kényszerült, a 10 éves kötvények hozama jelenleg 6,5%. Ugyanakkor egyre inkább Kína és Oroszország felé orientálódott, például a kínai finanszírozású Budapest–Belgrád vasútvonal példáján – tájékoztat az XTB elemzése.
A költségvetési hiány kockázatai növekednek: az adósság aránya a GDP-hez viszonyítva 2024-ben 75%-ra emelkedett, szemben 2019-es 66%-ával. A kamatkiadások is nőttek, elérve a GDP kb. 2,5%-át, szemben 2020-as 1,8%-ával.
Az európai források hiányában Magyarország szembesülhet a megszorító intézkedések vagy a növekvő adósság felhalmozásának szükségességével. Ezzel szemben Románia, bár továbbra is korrupcióval és bürokráciával küzd, több EU-forrást képes elnyelni, miközben adóssága a GDP 48%-ánál marad – magyarázza az XTB Románia elemzője.
Az egészségügy, az oktatás és a demográfia hanyatlása
Magyarország egészségügyi rendszere összeomlás szélén áll az orvosok és egészségügyi dolgozók tömeges kivándorlása miatt Németországba és Ausztriába. Az EU-források befagyasztása miatti orvosi felszerelések hiánya tovább súlyosbítja a kórházi helyzetet.
Az oktatás mély válságban van. A magyar diákok PISA-teszten elért eredményei Szerbia és Románia szintje alá csúsztak, és a Közép-európai Egyetem (CEU) Bécsbe kényszerült költözni a kormány politikai nyomása miatt.
Demográfiai szempontból Magyarország jelentős csökkenéssel néz szembe: a népesség 1,5 millióval csökkent 1990 óta, a születési arány alacsony, mindössze 1,5 gyermekre nőként, és több mint 500 000 képzett dolgozó hagyta el az országot 2010 óta.
A korrupció és az egyenlőtlenség egészíti ki ezt a nyugtalanító képet. A Viktor Orbán miniszterelnökhöz közel álló oligarchák uralják a médiát, az építőipart és a banki szektort. Magyarországot a Transparency International a legkorruptabb EU-országként tartja számon. Míg Budapest virágzik, a vidéki területek látványosan hanyatlottak, a munkahelyek eltűnésével és a közszolgáltatások romlásával – hangsúlyozza Radu Puiu, az XTB elemzője.
Vissza fog térni Magyarország?
A legjobb forgatókönyv szerint, az európai források újraindításával Magyarország költségvetési hiánya stabilizálódhat a GDP 70%-a körül, és az infrastrukturális beruházások újraindulhatnak, ami erősebb gazdasági fellendüléshez vezethet.
A legrosszabb forgatókönyv szerint, az EU-források hosszú távú befagyasztása és egy esetleges recesszió esetén a költségvetési hiány 2026-ra meghaladhatja a GDP 85%-át, és a forint összeomlása súlyos pénzügyi válságot válthat ki.
A legvalószínűbb azonban, hogy Magyarország fokozatosan ki fog kerülni a válságból. A szerény, kb. 2%-os gazdasági növekedés folytatódik, és az európai források részlegesen feloldódhatnak a hatóságok korlátozott engedményei után – hangsúlyozza Radu Puiu, az XTB elemzője.
