2010 óta a Viktor Orbán miniszterelnök által vezetett magyar kormány egyre konfliktusosabb politikát folytat az Európai Unióval szemben, ami az uniós források befagyásához, politikai elszigetelődéshez és jelentős gazdasági kihívásokhoz vezetett. Bár az ország elkerülte a teljes összeomlást az erős ipari törvények és belső ösztönzőknek köszönhetően, az életszínvonal drasztikus romlása, az életminőség csökkenése és a hosszú távú strukturális kockázatok veszélyeztetik a jövőbeli stabilitását.

Az XTB sajtóközleménye szerint ugyanakkor Románia, saját kormányzási problémái ellenére, megelőzte Magyarországot a legfontosabb gazdasági mutatókban, beleértve a GDP-növekedést, a béremelkedéseket és a külföldi befektetéseket. Ebben a kontextusban létfontosságú, hogy a befektetők megértsék a két ország 2010 óta eltérő gazdasági pályáját, valamint a lehetséges közelgő gazdasági kockázatokat – hangsúlyozta Radu Puiu, az XTB Románia elemzője, a globális tőkepiaci befektetési fintech vállalat képviselője.

Az életköltség válság Magyarországon: emelkedő árak, stagnáló bérek

Magyarország 2023-ban a legmagasabb inflációt jegyezte az EU-ban, elérve a 25,7%-os csúcsot. A fő tényezők között szerepel az energiaárak emelkedése, ami nagyban függött az orosz gáztól és olajtól, a forint közel 30%-os gyengülése az euróhoz képest 2018 óta, ami növelte az import költségeit, valamint a kormány által szabott árkorlátok, amelyek élelmiszer- és üzemanyaghiányhoz vezettek. 2024-re az infláció 5% körülire csökkent, de az árak továbbra is 30%-kal magasabbak, mint a 2022 előtti szint, ami erodálja a lakosság költségvetését.

Az XTB szerint Magyarország élelmiszer-, lakhatási és jelzáloghitel-problémákkal is küzd. Az élelmiszerárak 2021 óta kb. 40%-kal emelkedtek, a hús, kenyér és tejtermékek a leginkább érintettek. A budapesti bérleti díjak 2020 óta kb. 50%-kal nőttek az infláció és a korlátozott lakáskínálat miatt, a jelzáloghitel-válság pedig egyre érezhetőbb – sok lakástulajdonos fizetési nehézségekkel küzd, mivel a kamatok 3%-ról 10% felettire emelkedtek.

Az árakkal vívott harcban a bérek veszítenek – a nominális bérek 2023-ban 15%-kal nőttek, de a reálbérek, az inflációval korrigálva, 2022-2023 között kb. 7%-kal csökkentek. A minimálbér továbbra is alacsony maradt, 2024-ben bruttó kb. 670 euró havonta – jóval a nyugati országok szintje alatt – említi Radu Puiu.

Magyarország vs. Románia: eltérő gazdasági pályák

2010 óta Románia gazdasága több kulcsfontosságú területen jobb teljesítményt mutatott Magyarországnál. A GDP átlagos növekedése 2010 és 2023 között Romániában 3,3% volt, míg Magyarországon 2,5%. Az infláció tekintetében 2023-ban Magyarország elérte a 25,7%-os csúcsot, míg Románia 16,8%-nál állt meg.

A reálbérek Romániában 25%-kal nőttek ebben az időszakban, míg Magyarországon 7%-os csökkenést mutattak. A közteherviselés is jobban kontrollált Romániában, ahol 2024-ben a GDP 48%-át tette ki, szemben Magyarország 75%-ával. Emellett Románia stabilabb külföldi befektetéseket vonzott, évente átlagosan 5 milliárd eurót, míg Magyarországon ez 3,5 milliárd euró volt.

Románia erősebb béremelkedésnek örvend, a minimálbér 2010 óta megháromszorozódott, ami az egyik fő előnye Magyarországgal szemben. A leu stabilabb pénznem volt, mindössze 15%-ot gyengült az euróhoz képest, míg a magyar forint kb. 30%-át veszítette el értékéből. Románia nagyobb és stabilabb külföldi befektetéseket vonz, olyan nagy technológiai vállalatok, mint a Microsoft és az Amazon választották, míg Magyarország főként az autóiparra és a kínai akkumulátorgyárakra összpontosított.

Magyarország alacsonyabb, kb. 4%-os munkanélküliséggel büszkélkedhet, szemben Románia 5,5%-ával. Ezenkívül erősebb ipari bázisa van, az Audi, Mercedes és BMW gyárakkal. A migrációs válság kevésbé sújtotta, mint Romániát: 2010 óta Magyarország kb. 500 000 dolgozót veszített, míg Romániában 3,5 millió ember vándorolt ki.

Az EU-forralmak befagyasztása: Magyarország adósságának növekedése

Az EU több mint 30 milliárd eurós helyreállítási és kohéziós forrást tartott vissza a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak miatt. Emiatt Magyarország magasabb költségekkel kényszerült hitelhez folyamodni, a 10 éves állampapír hozam jelenleg 6,5%. Ugyanakkor egyre inkább Kína és Oroszország felé orientálódott, például a kínai finanszírozású Budapest-Belgrád vasútvonal révén.

Az államadósság kockázatai növekednek: az adósság/GDP arány 2024-ben 75%-ra emelkedett, 2019-es 66%-hoz képest. A kamatkiadások is nőttek, elérve a GDP 2,5%-át, 2020-as 1,8%-ról.

Az uniós források hiányában Magyarország szigorú megszorítások vagy egyre nagyobb adósság felé néz. Románia viszont, bár továbbra is korrupcióval és bürokráciával küzd, több uniós forrást tud felhasználni, így az adósságát a GDP 48%-ánál tartja – magyarázza az XTB Románia elemzője.

Életminőség: egészségügy, oktatás és demográfia hanyatlása

Magyarország egészségügyi rendszere az orvosok és egészségügyi dolgozók tömeges kivándorlása miatt összeomlás szélén áll, főként Németország és Ausztria felé. Az egészségügyi felszerelések hiánya, az EU-forralmak befagyasztása miatt, tovább súlyosbítja a kórházi helyzetet.

Az oktatás mély válságban van. A magyar diákok PISA-teszt eredményei Szerbia és Románia szintje alá csúsztak, a Közép-európai Egyetem (CEU) pedig Bécsbe költözött a kormány politikai nyomása miatt.

Demográfiai szempontból Magyarország jelentős csökkenéssel küzd: a népesség 1,5 millióval csökkent 1990 óta, a születési arány alacsony, 1,5 gyerekre nőnként, és több mint 500 000 képzett dolgozó hagyta el az országot 2010 óta.

A korrupció és az egyenlőtlenség tetőzi a problémákat. Orbán Viktor miniszterelnök közeli oligarchái uralják a médiát, az építőipart és a banki szektort. Magyarország az EU legkorruptabb országa a Transparency International szerint. Míg Budapest virágzik, a vidéki területek munkahelyek és közszolgáltatások hiányában romlanak – hangsúlyozza Radu Puiu.

Jövőbeli forgatókönyvek: Fel tud-e találni Magyarország?

A legjobb esetben, ha az uniós források újra folyamatosan érkeznek, Magyarország államadóssága a GDP 70%-a körül stabilizálódhat, és az infrastrukturális beruházások újraindulhatnak, ami erős gazdasági fellendüléshez vezethet.

A legrosszabb esetben, ha az EU-forralmak továbbra is befagyasztva maradnak és recesszió következik, az államadósság 2026-ra meghaladhatja a GDP 85%-át, és a forint összeomlása súlyos pénzügyi válságot okozhat.

A legvalószínűbb azonban, hogy Magyarország fokozatosan ki tud magából keveredni. A szerény, kb. 2%-os gazdasági növekedés folytatódik, és az uniós források részlegesen feloldódhatnak, ha a hatóságok korlátozott engedményeket tesznek – összegezi Radu Puiu, az XTB Románia elemzője.

Forrás: https://www.bursa.ro/xtb-romania-depaseste-ungaria-la-pib-salarii-si-investitii-straine-20006556