Relațiile deja tensionate dintre Ucraina și Ungaria au atins un nou punct critic, după o serie de arestări, expulzări diplomatice și acuzații publice legate de spionaj.
A feszültségek már eddig is nagy mértékben terhelték Ukrajna és Magyarország kapcsolatát, most azonban újabb kritikus pontra jutottak, miután több letartóztatásra, diplomáciai kiutasításra és nyilvános kémkedési vádakra került sor.
A krízis középpontjában olyan vádak állnak, amelyek szerint Orbán Viktor kormánya a botrányt a belső politikai ellenzék gyengítésére használja, a 2026-os választások tükrében, írja a BBC.
Nemrégiben az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) bejelentette két ukrán állampolgár letartóztatását, akiket azzal vádoltak, hogy a magyar katonai titkosszolgálatoknak kémkedtek. A két férfi állítólag pénzért dolgozott, és „magyar katonai akciókat” tervezett Ukrajnában. Magyarország válaszul két ukrán diplomata kiutasítását kérte, amely lépést hasonló reakció követte Kijevtől. Egy ukrán állampolgárt Budapesten is letartóztattak kémkedés vádjával.
Ebben a helyzetben Orbán Viktor azzal vádolja Ukrajnát, hogy „megpróbálja lejáratni Magyarországot”, míg a kormánya nyolcmillió kérdőívet küldött nemrég a magyar háztartásokba egy felmérés keretében, amelynek témája Ukrajna EU-beli csatlakozása.
Ugyanakkor a magyar politikai ellenzék, különösen a Péter Magyar vezette új Tisza párt, azzal vádolja a kormányt, hogy a válságot politikai lejáratásra használja.
Péter Magyar, egyre népszerűbb politikus, Kijevet látogatta meg, miután Orbán találkozott Vlagyimir Putyinnal. A miniszterelnök akkor „a béke üzeneteként” mutatkozott be, ám látogatását követően rakétatámadás érte a Kijevi Ohmatdyt gyermekkórházat. Magyar személyesen orvosi segélyt vitt a kórháznak, akcióját pedig sokan Budapest álláspontjával szembeni tiszta antipódként értelmezték.
Egy ellenzéki tanácsadót ‘ukrán kémnek’ neveztek
Roland Tseber, egy ukrán származású helyi tanácsadó, aki Magyar munkatársa, szintén a kemény támadások célpontjává vált. A kormánypárti Fidesz vezetői vádolták meg kémkedéssel, míg egy szélsőjobbos parlamenti képviselő terroristának nevezte. Tseber azt állítja, hogy megtiltották neki a belépést Magyarországra és az egész Schengen-térségbe, hivatalos indoklás nélkül.
„Visszautasítom ezeket a vádakat, amelyekkel kémkedéshez próbálnak kapcsolni. Ez abszurd. Én egy kárpátaljai politikus vagyok, aki tisztességesen és nyíltan dolgozik hazámért és a magyar érdekekért” – mondta Tseber egy telefonos interjúban. „Ez a helyzet teljesen abszurd. Az emberek meg akarnak engem vonni a kémek történetéből. De bárki, aki rendelkezik egy kis józannal, belátja, hogy ez egy abszurd helyzet.”
Tseber az évek során együttműködött magyar orvosokkal és pszichológusokkal, akik támogatták az ukrán menekülteket a kárpátaljai területen, ahol az etnikai magyarok száma 2001-ben 150.000-ről 70.000-80.000-re csökkent. Több tizennégyen is elestek, amikor az ukrán hadseregben harcoltak Oroszország ellen.
A ‘békeszemléletről’ a ‘háborús útra’
Egy másik vitatott támadás célpontja Romulusz Ruszin-Szendi, a Magyar Hadsereg korábbi vezérkari főnöke, aki manapság a Tisza párt politikusa. A kormányhoz közel álló személyek azzal vádolják, hogy kapcsolatban állt az ukrán titkosszolgálatokkal. Ruszin-Szendi hevesen reagált: „Én egy becsületes magyar állampolgár vagyok, aki 14 éves korom óta viseltem a katonai egyenruhát. Megdöbbentő és szomorú számomra látni, hogy mindaz, amit én és a társaik a hazáért tettünk, milyen keveset jelent önöknek.”
Az orosz invázió óta, amely 2022 februárjában kezdődött Ukrajnában, Orbán Viktor a béke embereként mutatkozott be, és 2022 áprilisi választásokon azt ígérte, hogy távol tartja Magyarországot a háborútól. Azonban egy 2023-ban készült beszéd, amelyet Péter Magyar most hozott nyilvánosságra, más történetet mesél.
A Honvédelmi Miniszter, Kristóf Szalay-Bobrovniczky, egy évvel a háború kezdete után rögzített kijelentésében azt mondta, hogy a kormány úgy döntött, hogy felhagy a „békeszemlélettel”, és átmegy a „háborús útra”, egy harcra kész magyar hadsereg keretében.
Ugyanebben az évben sok támogatója a NATO-pártinak, mint Ruszin-Szendi, elbocsátást szenvedett el a hadsereg „megfiatalításának” folyamatában. Őket hűséges tiszt officers replaced by those loyal to the pro-Moscow government.
