Ukrajna vádolja Magyarországot egy titkos kémhálózat működtetésével a saját területén, amelynek célja egy esetleges katonai behatolás előkészítése volt Ukrajna nyugati Zakarpátia régiójába.
Ahogy a Financial Times elsőként közölte, Ukrajna állambiztonsági szolgálata (SBU) pénteken bejelentette két állítólagos magyar ügynök letartóztatását – egy férfit és egy nőt, mindkettőt ukrán katonai veteránokat –, akik állítólag a magyar katonai hírszerzés irányítása alatt dolgoztak.
Az SBU szerint a páros érzékeny információkat gyűjtött az ukrán katonai védelmi rendszerekről, a társadalmi-politikai hangulatról, valamint a rendvédelmi erők jelenlétéről Zakarpátiában, egy Magyarországgal határos régióban, ahol jelentős magyar anyanyelvű kisebbség él. A férfit, egy 40 éves beregszászi lakost, állítólag 2021-ben alvóügynökként toborozták, és 2024 szeptemberében „aktiválták”, míg a nő nemrégiben mondott fel a katonai szolgálatból.
Az ukrán hatóságok szerint az állítólagos ügynökök arra kaptak utasítást, hogy mindent felderítsenek, a helyi katonai egységektől és légvédelmi rendszerektől kezdve a potenciális feketepiaci fegyverekig, valamint a polgári lakosság várható reakciójáig, ha magyar csapatok lépnének be a régióba.
„Ez az első alkalom, hogy Kijev hivatalosan vádol egy EU-s szomszédot ellenséges cselekmények tervezésével a saját területén” – jegyezte meg a Financial Times, hangsúlyozva a fejlemény súlyát.
Az SBU által közzétett videó bizonyítékokon a férfi gyanúsított látható bilincsben, arca elmosódva. Lehallgatott beszélgetések állítólag magyar irányítóval folytatott kommunikációt rögzítettek, és a hatóságok szerint a páros titkos kommunikációs eszközöket használt, és fizetséget kapott a hírszerzésért cserébe.
Míg Magyarország még nem adott hivatalos választ, a vádak évek óta feszült magyar-ukrán kapcsolatok hátterében merültek fel, különösen az ukrajnai magyar kisebbség jogai és a kisebbségi nyelvű oktatás ügyében.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök – aki közel áll Oroszország elnökéhez, Vlagyimir Putyinhoz, és ellenzi az EU katonai segélynyújtását Ukrajnának – gyakran vádolta Kijevet „magyarofóbiával”, és fenyegette, hogy akadályozni fogja Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit. Orbán Ukrajnát csupán egy „pufferzónaként” írta le Oroszország és Európa között, utalva arra, hogy Magyarországnak fel kell készülnie a háború utáni kimenetelek széles skálájára.
Bár egyes magyar elemzők szkeptikusak abban, hogy Budapest közvetlenül katonai behatolást szándékozna folytatni, a magyarországi szélsőjobboldali politikai retorika aggodalmakat szült. Tavaly a marginális nacionalista Mi Hazánk párt azt követelte, hogy Zakarpátia magyar „protektorátus” legyen Ukrajna összeomlása esetén.
A Financial Times arra is rámutatott, hogy oroszbaró hangok, mint az ukrán oligarcha Medvegyuk Viktor, nyíltan támogatták azt az ötletet, hogy a szomszédos országok igényt tartsanak Ukrajna egyes területeire a háború után. Medvegyuk egy februári interjúban azt mondta az orosz Tass hírügynökségnek, hogy az ilyen történelmi igények „indokoltak”.
Az ukrán hírszerzés állítása szerint a letartóztatott férfi felderítette egy ukrán S-300 légvédelmi rendszer helyét, majd hamis okmányokkal utazott Magyarországra, ahol állítólag egy beteg rokon kezelésére hivatkozott. Magyarországon tartott találkozókon a férfi további utasításokat és biztonságos felszerelést kapott a kémhálózat bővítésére, amely új informátorok toborzását célozta.
Mindkét gyanúsítottot hazaárulás vádjával illették, és ha elítélik, életfogytiglani börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással sújthatják.
„Az SBU nyilatkozata túl jól dokumentált ahhoz, hogy az ukránok blöfföljenek” – mondta egy névtelen elemző, akit a Financial Times idézett. „A magyarok évek óta erre törekedtek: Ukrajna szétesése az orosz stratégia részeként – és területi nyereségekkel jutalmazva segítségükért.”
Ahogy az EU és a NATO vezetői reagálnak a fejleményekre, a vádak fokozhatják a nyomást Magyarország oroszbarát politikájára, és tovább rombolhatják kapcsolatait Brüsszellel és más EU-tagállamokkal.
