2010 óta a Viktor Orbán miniszterelnök által vezetett magyar kormány egyre konfliktusosabb politikát folytatott az Európai Unióval szemben, ami az uniós források befagyasztásához, politikai elszigeteltséghez és egyre nagyobb gazdasági kihívásokhoz vezetett. Bár az ország elkerülte a teljes összeomlást, az erős ipari kapcsolatoknak és a belső ösztönzőknek köszönhetően, az életszínvonal drasztikus emelkedése, az életminőség romlása és a hosszú távú strukturális kockázatok veszélyeztetik jövőbeli stabilitását.
Ugyanakkor Románia, saját kormányzási problémái ellenére, megelőzte Magyarországot a legfontosabb gazdasági mutatók terén, beleértve a GDP-növekedést, a bérek emelkedését és a külföldi befektetéseket. Ebben a kontextusban létfontosságú, hogy a befektetők megértsék a két ország gazdasági pályájának eltéréseit 2010 óta, valamint a lehetséges közelgő gazdasági kockázatokat – hangsúlyozza Radu Puiu.
Magyarország 2023-ban az EU legmagasabb inflációs rátáját jegyezte, elérve a 25,7%-ot. A főbb tényezők között szerepelt az energiaárak emelkedése, amely nagyban függött az orosz gáztól és olajtól, a forint közel 30%-os gyengülése az euróhoz képest 2018 óta, ami növelte az import költségeit, valamint a kormány által bevezetett ársapkák, amelyek élelmiszer- és üzemanyaghiányhoz vezettek. 2024-re az infláció körülbelül 5%-ra csökkent, de az árak továbbra is 30%-kal magasabbak, mint 2022 előtt, ami tovább erodálta a lakosság költségvetését.
Magyarország továbbá nehézségekkel küzd az élelmiszerellátás, a lakhatás és a jelzáloghitelek területén. Az élelmiszerárak 2021 óta körülbelül 40%-kal emelkedtek, a leginkább érintett alapvető élelmiszerek között a hús, a kenyér és a tejtermékek szerepeltek. A budapesti bérleti díjak 2020 óta kb. 50%-kal nőttek az infláció és a korlátozott lakáskínálat miatt, a jelzáloghitelek válsága pedig egyre érezhetőbb – számos lakástulajdonos fizetési nehézségekkel küzdött, mivel a kamatok 3%-ról 10% felettire emelkedtek.
Az árakkal vívott harcban a bérek úgy tűnik, veszítenek – a nominális bérek 2023-ban 15%-kal nőttek, a kormány által kikényszerített emeléseknek köszönhetően, de a reálbérek, az inflációval korrigálva, 2022-2023 között kb. 7%-kal csökkentek. A minimálbér továbbra is alacsony maradt, 2024-ben bruttó kb. 670 euró havonta – jóval a nyugati országok szintje alatt – említi Radu Puiu.
2010 óta Románia gazdasága több kulcsfontosságú területen jobb teljesítményt nyújtott, mint Magyarországé. A GDP átlagos növekedése 2010 és 2023 között Romániában 3,3% volt, míg Magyarországon 2,5%. Az infláció tekintetében 2023-ban Magyarország elérte a 25,7%-os csúcsot, míg Romániában 16,8% volt.
A reálbérek 25%-kal nőttek Romániában ebben az időszakban, míg Magyarországon 7%-os csökkenést mutattak. A közadósság is jobban kontrollálva van Romániában, ahol 2024-ben a GDP 48%-át tette ki, szemben Magyarország 75%-ával. Emellett Románia stabilabb külföldi befektetéseket vonzott, évente átlagosan 5 milliárd eurót, míg Magyarországon ez az összeg 3,5 milliárd euró volt.
Romániában erősebb a bérnövekedés, a minimálbér 2010 óta megháromszorozódott, ami az egyik fő előnye Magyarországhoz képest. Ezenkívül a román lej stabilabb pénznem volt, mindössze 15%-ot gyengült az euróhoz képest, míg a magyar forint kb. 30%-ot veszített értékéből. Románia nagyobb volumenű külföldi befektetéseket vonz, olyan jelentős technológiai vállalatok, mint a Microsoft és az Amazon választották, míg Magyarország főként az autóiparra és a kínai akkumulátorgyárakra összpontosított.
Magyarország alacsonyabb munkanélküliségi rátával büszkélkedhet, kb. 4%-kal, szemben Románia 5,5%-ával. Ezenkívül erősebb ipari bázissal rendelkezik, olyan jelentős gyárakkal, mint az Audi, a Mercedes és a BMW. A kivándorlási válság szempontjából kevésbé súlyos, mint Romániában: 2010 óta Magyarország kb. 500 000 dolgozót veszített, míg Romániában 3,5 millió ember vándorolt ki.
Az EU több mint 30 milliárd eurós uniós forrást fagyasztott be a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak miatt. Ebben a kontextusban Magyarország magasabb költségekkel járó hitelre kényszerült, a 10 éves államkötvények hozama jelenleg 6,5%. Ugyanakkor egyre inkább Kína és Oroszország felé orientálódott, például a kínai finanszírozású Budapest–Belgrád vasútvonal projekttel.
A közadóssággal kapcsolatos kockázatok növekednek: a közadósság és a GDP aránya 2024-ben 75%-ra emelkedett, 2019-es 66%-hoz képest. A kamatkiadások is növekedtek, elérve a GDP kb. 2,5%-át, 2020-as 1,8%-ról.
Az uniós források hiányában Magyarország szembesülhet a megszorítások vagy a növekvő adósság felhalmozásának lehetőségével. Ezzel szemben Románia, bár továbbra is korrupcióval és bürokráciával küzd, több uniós forrást képes elnyelni, közadósságát a GDP 48%-án tartva – magyarázza az XTB Románia elemzője.
Magyarország egészségügyi rendszere összeomlás szélén áll, amit az orvosok és egészségügyi dolgozók tömeges kivándorlása Németországba és Ausztriába súlyosbít. Az uniós források befagyasztása miatti orvosi felszerelések hiánya tovább rontja a kórházi helyzetet.
Az oktatás is mély válságban van. A magyar diákok PISA-teszten elért eredményei Szerbia és Románia szintje alá csúsztak, és a Közép-európai Egyetem (CEU) Bécsbe kényszerült költözni a kormány politikai nyomásának hatására.
Demográfiai szempontból Magyarország jelentős visszaeséssel küzd: a népesség 1,5 millióval csökkent 1990 óta, a születési arány alacsony, mindössze 1,5 gyermekre nőként, és több mint 500 000 képzett dolgozó hagyta el az országot 2010 óta.
A korrupció és az egyenlőtlenség egészíti ki ezt a nyugtalanító képet. Orbán Viktor miniszterelnökhöz közel álló oligarchák uralják a médiát, az építőipart és a banki szektort. Magyarországot a Transparency International az EU legkorruptabb országának tartja. Míg Budapest virágzik, a vidéki területek látványosan hanyatlanak, a munkahelyek eltűnésével és a közszolgáltatások romlásával – hangsúlyozza Radu Puiu.
A legjobb forgatókönyv szerint, ha az uniós források újra megjelennek, Magyarország közadóssága a GDP 70%-a körül stabilizálódhat, és az infrastrukturális beruházások újraindulhatnak, hozzájárulva egy erősebb gazdasági fellendüléshez.
A legrosszabb forgatókönyv szerint, ha az uniós források hosszabb ideig befagyasztva maradnak, és esetleg recesszió következik be, a közadósság 2026-ra meghaladhatja a GDP 85%-át, és a forint összeomlása súlyos pénzügyi válságot válthat ki.
A legvalószínűbb azonban, hogy Magyarország fokozatosan ki tud majd kerülni a válságból. A szerény, kb. 2%-os gazdasági növekedés folytatódik, és az uniós források részlegesen feloldódhatnak, a hatóságok korlátozott engedményei után – hangsúlyozza Radu Puiu, az XTB Románia elemzője.
