Az Euronews által megkérdezett civil szervezetek a magyarországi külföldi ügynökökről szóló törvényt az EU elveinek nyilvánvaló megsértésének és a civil társadalom, valamint a független sajtó fenyegetésének nevezték. A törvény szerint azok a szervezetek, amelyek külföldi pénzt fogadnak, büntetést kaphatnak, ha például befolyásolják az országban folyó vitákat, vagy a magyar jogállamiságot negatív fényben tüntetik fel. A hazai támogatásokat csak teljesen dokumentált magánokirattal vagy extrém bürokratikus követelmények mellett lehet igénybe venni.

“Kivettük a poloskákat”
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor a március 15-ei nemzeti ünnepen bejelentette, hogy pártja “tavaszi nagytakarítást” készít elő, hogy megszabaduljon a “téli poloskáktól”. “Felszámoljuk azt a pénzügyi gépezetet, amely politikusokat, bírókat, újságírókat, ál-civil szervezeteket és politikai aktivistákat vásárolt meg korrupt dollárokkal” – mondta akkor a magyar miniszterelnök.

A “közéleti átláthatóságról” szóló törvényjavaslatot, amelyet a Fidesz képviselője, Halász János nevében nyújtottak be, kedden éjfélkor tették közzé az Országgyűlés honlapján. A javaslat szerint azok a szervezetek, amelyek külföldi pénzt kapnak és a magyar szuverenitást fenyegetik, a Szuverenitásvédelmi Hivatal által listára kerülhetnek.

A listázott szervezetek akár a külföldi támogatás 25-szeresével megegyező pénzbírsággal sújthatók, és elveszíthetik a személyi jövedelemadó 1%-ának igénybevételének lehetőségét. Vezetőik fontos közéleti szereplőkként minősülnek, és részletes vagyonnyilatkozatot kell leadniuk. A külföldi támogatásokat csak a hivatal engedélyével, a hazaiakat pedig csak teljesen dokumentált magánokirattal vagy extrém bürokratikus követelmények mellett lehet igénybe venni.

A magyar szuverenitás fenyegetésére vonatkozóan a törvényjavaslatban a esetek bár taxatívan definiáltak, de olyan széles körűek, hogy szinte minden megnyilvánulás, még a kormány legkisebb kritikája is fenyegetésnek minősülhet. Például a “demokratikus vita befolyásolása” vagy az “olyan cselekedet, amely alkalmas egy választás eredményének befolyásolására” szinte minden olyan sajtótermékre alkalmazható, amely közéleti témákkal foglalkozik.

A támogatásokat a törvény minden átutalásként, szolgáltatásként vagy adományként definiálja, függetlenül attól, hogy pénzösszegről van-e szó, amelyet egy EU-pályázaton nyertek, vagy egy kettős állampolgár kisadományáról.

“Bárki célponttá válhat”
“Bárkit érinthet ez a korlátozás, bárki célponttá válhat, mert ma Magyarországon a független sajtó és az NGO-k jelentős része kap valamilyen külföldi finanszírozást. Sokan részt vesznek EU-pályázatokon, és ettől kezdve érintettek lehetnek” – magyarázta Bodoky Tamás, az Átlátszó investigatív portál főszerkesztője az Euronews-nak.

2010 óta az Orbán-kormány szisztematikusan lebontotta a független, kritikus sajtót, és saját médiabirodalmat épített ki. Ez a propagandagépezet, amely különböző üzenetekre szabott, állami reklámként álcázott támogatásokból finanszírozódik. Két magyar médiacég épp most nyújtott be panaszt az EU versenyhivatalához, amelyet részletes adatok támasztanak alá. Az adatok azt mutatják, hogy a médiacégek állami reklámtámogatásainak száma drámaian emelkedik, ha a kormánybarát üzletemberek tulajdonában vannak és a kormánypárt üzeneteit terjesztik, de azonnal nullára csökken, ha egy médiacég valamilyen okból kikerül a kormánybarát sajtóból, például mert a tulajdonos kegyvesztetté vált.

Az államilag támogatott verseny miatt a független sajtó minden rendelkezésre álló finanszírozási forrást ki kellett használjon, beleértve az EU-támogatásokat, az USA-s forrásokat és a nemzetközi együttműködéseket. Egy másik stabil bevételi forrás volt a lehetőség, hogy minden magyar állampolgár a személyi jövedelemadó 1%-át egy civil szervezetnek utalja át. Emellett számos sajtótermék bevezetett mikroadományokat vagy legalább részben fizetőfalakat.

Az új törvényjavaslat szerint minden finanszírozási forrás lezárható a hivatal által, amelynek döntése nem vonható bíróság elé.

“Első értelmezésünk szerint ez csak nyílt hadüzenetként, vagy ha úgy tetszik, a civil társadalom teljes támadásaként értelmezhető, mert látjuk, hogy ez nem csak stigmatizálás, hanem konkrét jogi és egyéb eszköz annak lehetetlenné tételére” – mondta Szalóki Viktor, az A Voice szóvivője, amely más civil kezdeményezések platformját nyújtja, az Euronews-nak. A szóvivő szerint hiábavaló, hogy nem kapnak nagy összegű támogatásokat, mivel a törvény a mikroadományok fogadását olyan bürokratikussá teheti, hogy lehetetlenné teheti a munkájukat.

A magyar kormánypártok az NGO-k elleni kemény fellépést azzal indokolják, hogy az utolsó választáson a magyar ellenzék – akkoriban kisebb pártok szövetsége, amelyek ideológiai különbségeik ellenére egyesültek – szintén kapott kampánypénzt amerikai forrásokból. Az EU-finanszírozást a kritikus sajtó és civil szervezetek, valamint a magyar jogállamisággal kapcsolatos eljárások szintén külső nyomásként értelmezik az ellenzék javára. E cikkhez a Fideszt is megkerestük, de nem válaszoltak.

Nehéz idők Magyarországon
Az a tény, hogy a javaslatot egyetlen képviselő nyújtotta be, lerövidítheti az elfogadási eljárást. Orbán Viktor kormányának 2025-ben nagy kihívásokkal kell szembenéznie. A gazdaság évek óta alig növekszik, és bár a miniszterelnök “repülő startot” ígért 2025 elejéig, a bruttó hazai termék az első negyedévben a korrigált adatok szerint ismét csökkent. A politikai tér pedig ezúttal nem több kisebb, rivális párt, hanem egyetlen, egy éve alapított párt, a Tisza tölti be, amely a legtöbb közvélemény-kutató szerint most néhány százalékponttal népszerűbb a Fidesznél, de még a Fidesz politikusok is a háttérben azt mondják, hogy a két párt fej-fej mellett halad.

A romániai elnökválasztáson Orbán úr titkos, de támogató nyilatkozatot tett a szélsőjobboldali jelölt, George Simion javára. Simiont a romániai magyar kisebbség pártja, az RMDSZ egyhangúan elutasítja, mert a jelölt legfontosabb politikai tőkéje még nemrég agresszív magyarellenesség volt. Bár Orbán kijelentette, hogy nem avatkozik be a román elnökválasztásba, Simion maga a magyar miniszterelnök szavait egyértelmű támogatásként értelmezte, és ezt szórólapokon és közösségi médiás üzenetekben közvetítette a kampány során. Az ügy arra késztette a Tisza párt elnökét, Magyart Pétert, hogy Orbánt vádolja meg azzal, hogy elárulta Erdély magyarjait, akik korlátlan támogatói voltak. Mivel Orbán a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeknek választójoggal együtt állampolgárságot adott, e kapcsolat gyengítése további kockázatot jelent a magyar miniszterelnök rezsimjére.

A román példa azt is mutatja, hogy a magyar kormánynak nem idegen más országok belügyeibe való beavatkozás. Orbán Viktor személyesen több populista vagy szélsőjobboldali politikus mellett kampányolt más országokban (Robert Fico, Andrej Babis, Milorad Dodik), és az ő oligarcháival kapcsolatos magyar bankok többek között Marine le Pen és a spanyol Vox kampányait finanszírozták. Több, korrupcióval vádolt jobboldali politikusnak menedékjogot adott, és egyszer a terrorizmus elleni központ katonáit, akik a személyes védelmét is biztosították, Bosznia Szerb Köztársaságába küldte, hogy kimentse Milorad Dodikot.

A külföldi befolyás elleni törvény és az ezt követő elkerülhetetlen felháborodás a fővárosban és az európai intézményekben számára ismerős forgatókönyv, amelyet valószínűleg jobban kezel, mint más kihívásokat, amelyekkel az ország szembesül.

Forrás: https://de.euronews.com/2025/05/15/ungarn-gesetz-uber-auslandische-agenten-nach-russischem-vorbild