A nemrégiben bevezetett törvényjavaslat, amely lehetővé tenné a külföldi forrást kapó médiaszervezetek és civil szervezetek feketelistázását, pénzügyi korlátozását és potenciális bezárását, súlyos fenyegetést jelent a független újságírásra és a sajtószabadságra, és az aláíró partnerek szerint azonnali EU-jogi kihívással kellene szembenéznie a Média Szabadság Gyors Válasz (MFRR) keretében. A Viktor Orbán miniszterelnök Fidesz pártja által május 13-án benyújtott törvényjavaslat a legkomolyabb támadás a magyar médiára évek óta, és a kormány több mint egy évtizedes kampányának legújabb lépése, amely a független újságírás megbélyegzésére, üzleti modelljének aláásására és a média pluralizmusának fokozatos eróziójára irányul. Ha elfogadják, ez a törvény lényegében az első külföldi ügynökökre vonatkozó jogszabály lenne, amely a médiaszervezeteket célozná meg az Európai Unióban, újabb mérföldkövet jelentve Magyarország demokratikus leépülésében, tovább mélyítve az EU legrosszabb médiaszabadságú országának helyzetét. A javasolt törvény közvetlen fenyegetést jelent az EU alapértékeire, mint a sajtószabadság és a média pluralizmus, ahogy az az EU Alapjogi Chartájában szerepel. Célja a médiának az EU-n belüli finanszírozásának megcélozása, ami közvetlen ellentétben áll az EU közösségi és egységes piac ideáljával. Ez az autokratikus jogszabály lehetőséget adna az orosz típusú független médiák fojtására blokkon belül. Mivel a törvényjavaslat valószínűleg a következő hetekben törvénnyé válik, szervezeteink ma arra kérik az európai vezetőket és az EU Tanácsát, hogy ismerjék fel a jogszabály által Magyarországra és az EU-ra gyakorolt súlyos fenyegetést, és vitassák meg a lehetséges intézkedéseket Orbán kormánya demokratikát fenyegető alapjainak kezelésére.
A “Közélet Átláthatóságáról” elnevezésű törvényjavaslat jogot adna a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak (SPO), hogy ajánlást tegyen bármely külföldi finanszírozású jogi entitás, beleértve a médiát vagy a nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat), arra, hogy hozzáadja egy kormányzati feketelistához, amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok fenyegetik az ország szuverenitását. A feketelistára került médiaszervezet blokkolva lenne arra, hogy bármilyen formában támogatást, adományt vagy pénzügyi átutalást kapjon bármilyen külföldi entitástól vagy államtól. Ez magában foglalná az Európai Unió vagy bármely tagállam által nyújtott támogatásokat, valamint az EU-n kívüli országok támogatásait. Egy médiaközlemény csak a magyar pénzmosásellenes hatóság engedélyével kaphatna kivételt a külföldi finanszírozásra. Ha egy mediális közlemény nem tartja be ezeket a szabályokat, a pénzmosásellenes hatóság jogosultságot kapna arra, hogy a beszedett támogatás 25-szörösét bírságolja meg, amelyet 15 napon belül be kell fizetni, ami pénzügyileg tönkreteheti a kisebb médiavállalkozásokat. Ha a feketelistás médiát újra megfizetési szabálysértésnek ítélik, bezárásra is számíthatnak, megnyitva ezzel a kormány előtt a lehetőséget, hogy jogilag bezárja a független médiákat. A törvényjavaslat tartalmaz egy olyan rendelkezést is, amely lehetővé tenné a pénzmosásellenes hatóság számára, hogy visszamenőlegesen értékelje, hogy egy médiaszervezet szolgálta-e egy külföldi támogató napirendjét, majd elrendelje a támogatások visszafizetését.
Az SPO új jogosítványokat kapna, hogy híradószobákban kutatásokat végezzen, és dokumentumokat vagy számítógépes fájlokat elérjen, rendőrségi segítséggel. A bankok kötelesek lennének nyomon követni a feketelistás médiák pénzügyi tevékenységét, és információt adni tranzakcióikról. Nem hivatkozhatnának banktitokkal e rendeletek teljesítményének megtagadására. Eközben a feketelistás médiaszervezet vezetőinek, alapítóinak és potenciálisan szerkesztőinek kötelezően nyilatkozniuk kellene vagyoni helyzetükről a nemzeti adóhatóságnak, hasonlóan egy közszereplő vagy politikus kötelezettségeihez.
A független újságírás finanszírozási modelljére jelentett további fenyegetésként bármely entitás, amely szerepel a feketelistán, elveszítené a lehetőséget arra, hogy éves 1%-os adományt kapjon a polgároktól, ahogyan ez Magyarországon jelenleg történik. Az önkéntes adomány a médiaszolgáltatások javára, amelyek jótékonysági alapítványt vezetnek, jelenleg pénzügyi lifteként szolgál sok, a kormányt kritizáló média számára, amelyek rendszeresen ki vannak zárva a állami hirdetési költségvetésekből és egyéb állami forrásokból. Ez az adótörvény egy évvel a jogszabály elfogadása után lépne hatályba. Az összes többi szabály három nappal a jogszabály elfogadása után lépne hatályba.
Bár a törvényjavaslat közvetlenül a médiát nem említi, hatálya bármilyen, Magyarországon bejegyzett jogi entitásra kiterjed, amely olyan tevékenységeket folytat, amelyek képesek befolyásolni a közvéleményt vagy a demokratikus vitát, ami lényegében a hírmédiumokat és a civil társadalmi szervezeteket célozza. A feketelista lehetséges széles kritériumai közé tartozhat bármilyen riport, amelyet az SPO úgy ítél meg, mint ‘aláásója Magyarország független, demokratikus és jogállam alapú jellegének’, megsértve Magyarország alkotmányos identitását vagy keresztény kultúráját, vagy kihívva a házasság, a család és a biológiai nemek elsőbbségét. Ez fokozott öncenzúrához vezethet a médiában, amelyek e témákat érintik.
Ez a hatalom a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz kerülne, amelyet 2023-ban alapítottak, és amelyet a Fideszhez hű személy irányít. Szervezeteink korábban dokumentálták a hatóság külföldi forrást kapó médiák megbélyegzésére irányuló diszkrét és politikai motivációjú tevékenységeit. Az SPO jelenleg is kihívás előtt áll az Európai Bíróság előtt, de továbbra is folytatja működését. A jelenlegi törvényjavaslat jelentős megerősítést jelent a hatalmának, és szélesíti képességeit a médiák zaklatására és potenciális bezárására, a tetszőleges értékelései alapján.
Gyakorlatilag, ha elfogadják, a törvényjavaslat hatása a magyar független média egy jelentős szegmense pénzügyi fenntarthatóságára súlyos lenne. Számos, túlnyomórészt online médiának, amelyek különböző projektekhez, mint például a határokon átnyúló nyomozó újságíráshoz Európai támogatásokat kapnak, súlyosan megsérülhet. Más, LGBTQ-témákat lefedő médiáknak valószínűleg öncenzúrázniuk kell, hogy elkerüljék a megtorlást. A feketelistás médiáknak, amelyek külföldi tulajdonban vagy külföldi előfizetésekkel bírnak, a helyzete továbbra is homályos. A feketelista valóságosan a médiát vagy egyéni újságírókat száműzésre kényszerítheti. Összességében a törvényjavaslat még sokkal károsabb rendelkezéseket tartalmaz, mint amit szervezeteink korábban félelmükben kifejeztek.
Az EU válaszának a közvetlen európai jogi sérelemre és az alapvető jogok és szerződéses értékek fenyegetésére gyorsnak és határozottnak kell lennie. Tekintettel a jogszabály valószínű gyors parlamenti végrehajtására, arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy azonnal kezdje el értékelni a törvényjavaslat EU-joggal való összhangját a sürgős vizsgálat előkészítése érdekében, és a jogszabály elfogadása esetén kihívást nyújtson az Európai Bíróság előtt. Ezt a folyamatot sürgős időkeretben kell végrehajtani a magyar független média tájána maradó megmaradt részének potenciális károsodásának minimalizálása érdekében. A Bíróság bírói döntésének kiadásáig a Bizottságnak készen kell állnia, hogy azonnali időközi intézkedéseket alkalmazzon Magyarországgal szemben.
Meg kell jegyezni, hogy a javasolt jogszabály sokkal szigorúbb, mint Magyarország 2017-es Átláthatósági Törvénye, amelyet az Európai Bíróság 2020-as ítéletében az EU joga megsértéseként elítéltek, a tőke szabad mozgásának korlátozása miatt, a magán- és családi élet védelmének elmulasztása és a gyülekezési szabadság jogának korlátozása miatt. Az Európai Tanács is megvitatja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen a május 27-i ülésén, ahol a 7. cikk (1) szerint Magyarország súlyos jogi értékek megsértésének kockázatának van kitéve. Az EU vezetőinek el kellene ítélniük a törvényjavaslatot, és a lehető leghatározottabban jelezniük kellene ellenállásukat a törvény ellen és az általa Magyarország és az EU demokratikus rendszerére gyakorolt hatása miatt.
Bármely mulasztás az EU részéről, hogy sürgősen reagáljon erre a jogszabályra, mint a médiaszabadság és a média pluralizmus nyílt támadására, szövetségeseket inspirálna Szlovákiában és más helyeken hasonló támadások kidolgozására a külföldi támogatásokat kapó független média ellen. Míg az augusztus 2025-től hatályba lépő Európai Médiaszabadság Törvénye olyan szükséges kezdeményezés, amely biztosítja a szabad és pluralisztikus médiát a blokkban, az EU Bizottsága nem mindig használta a rendelkezésére álló eszközöket a média pluralizmusának folyamatos eróziós ellenállására Magyarországon, legszembetűnőbben a kormány EU pénzeszközök hasznosításának sérelmei miatt végzett állami támogatásai ügyéi miatt. Ez a hiba nem ismétlődhet meg.
A jövőben az MFRR-partner szervezeteink továbbra is kiállnak minden független média és civil társadalmi szervezet mellett Magyarországon, és lobbitevékenységet folytatnak az EU-nál és egyéb nemzetközi testületeknél.
Aláírás: ARTICLE 19 Europe, European Centre for Press and Media Freedom (ECPMF), European Federation of Journalists (EFJ), Free Press Unlimited (FPU), International Press Institute (IPI), Osservatorio Balcani Caucaso Transeuropa (OBCT).
Ezt a nyilatkozatot az IPI koordinálta a Média Szabadság Gyors Válasz (MFRR) keretében, amely egy európai mechanizmus, amely nyomon követi, figyeli és reagál a sajtó és médiaszabadság megsértésére az EU tagállamaiban, a jelölt országokban és Ukrajnában. A projektet az Európai Bizottság tárfinanszírozza.
