2025 májusa Európában és Közép-Ázsiában: Az IFEX régiós szerkesztője, Cathal Sheerin által készített összefoglaló a szabad véleménynyilvánításról és a polgári térről, az IFEX tagjainak jelentései és a régióból származó hírek alapján.
Jogi fenyegetések a magyar polgári térben; szolidaritási nap Belorusz politikai foglyaival; az EU-t arra szólítják fel, hogy határozott intézkedéseket tegyen Törökország folytatódó elnyomása ellen; Lengyelország megszünteti az utolsó “LMBT-mentes” zónát; és öncenzúra légköre a görög újságírók számára.
Jogi fenyegetések a magyar polgári térben
Magyarországon két új jogszabály súlyos fenyegetést jelent a polgári térre.
Ezek közül az első jogszabályt áprilisban fogadták el a parlamentben, amely radikálisan bővíti az arcfelismerő technológia (FRT) alkalmazását. Az előző jogszabály szerint a hatóságok csak akkor használhatták az FRT-t, ha a bűncselekmények börtönbüntetést vonnak maguk után. Az új törvény lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy FRT-t használjon az olyan, kismértékű szabálysértés gyanújának azonosítására, mint például a betiltott Pride rendezvényen való részvétel, vagy akár a járdaelszabási vétség.
A Magyar Civil Liberties Union (HCLU) figyelmeztet arra, hogy az új törvény sérti az EU Mesterséges Intelligencia Törvényét, és megfélemlítő hatása lesz a polgári térre:
“Az FRT használata Magyarországon arra kockázatot jelent, hogy az emberek visszariadnak alapvető jogaik gyakorlásától, különösen a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságától. Amikor az emberek tudják, hogy esetleg beolvashatják őket, beazonosíthatják és megbüntethetik őket egy békés tüntetésen való részvétel miatt, sokan úgy döntenek, hogy nem mennek el.” – HCLU
Több IFEX-tag is riasztotta a nyilvánosságot e hónapban Magyarország másik jogi fenyegetése miatt, a “Közhatalom Átláthatóságáról” szóló törvénytervezetet májusban vezették be, amelyet a Sajtót védő Bizottság (CPJ) Magyarország orosz stílusú “külföldi ügynök” törvényének nevezett. Az Emberi Jogi Figyelő (HRW) ezt a civil társadalom “tönkretételére és a véleménynyilvánítás szabadságának megfojtására tett kísérletnek” minősíti.
A törvény a külföldi finanszírozású civil szervezeteket és média csoportokat célozza, és széleskörű hatalmat ad a Függetlenségi Védelmi Irodának, hogy az ilyen szervezeteket a nemzeti szuverenitás fenyegetésének minősítse, és HRW szavai szerint “drákói, büntető intézkedéseknek vessék alá”. A civil szervezetekre kirótt kényszerítő bürokratikus követelményeknek való nem megfelelés hatalmas bírságokat, helyszíni ellenőrzéseket, házkutatásokat és a szóban forgó civil szervezet megszüntetését vonhatja maga után.
E jogszabály alapján minden olyan tevékenységet, amely befolyásolja a közvéleményt, Magyarország szuverenitásának potenciális fenyegetésének tekintenek. Ahogyan a HRW megállapítja:
“Bármely szervezet – beleértve a média szervezeteket, politikai pártokat és kormányközi testületeket – amely a magyar kormány visszaéléseit kiemeli, potenciálisan büntetendővé válhat,” – HRW.
A médiás szabadság védelme gyors válaszlépésére szólítanak fel az EU-tól, és kezdeményezik a törvény Európai Bíróság elé vitelét, ha – ahogyan várható – a jogszabályt elfogadják.
Szolidaritás Belorusz politikai foglyaival
Az IFEX tagjai a politikai foglyok szolidaritásának nemzetközi napját (május 21.) ünnepelték azzal, hogy felhívták a figyelmet arra a mintegy 1,200 emberre, akik kizárólag a Lukasenka-rezsim elleni ellenállásuk miatt vannak börtönben.
A Belorusz Újságírók Szövetsége (BAJ) több más belorusz civil társadalmi szervezettel közösen nyilatkozatot adott ki, felszólítva a hatóságokat, hogy bővítsék ki a már 2024-ben megkezdett szabadulási folyamatot, amely során körülbelül 300 politikai foglyot szabadítottak fel kegyelem keretében. A nyilatkozat arra bíztatja az összes demokratikus kormányt, hogy a fennmaradó politikai foglyok szabadon bocsátása legyen prioritás a Belaruszszal folytatott tárgyalásaik során. A nyilatkozat aláírói szerint legalább hét fogoly halt meg börtönben embertelen körülmények miatt, további 220 ember sérülékeny csoporthoz tartozik, és tucatnyi fogoly kritikus állapotban van.
Az Index on Censorship a szolidaritás napját egy cikkben emlékezett meg arról, hogyan használják a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megtagadását „nyomásgyakorló eszközként” Belorusz politikai foglyainak – néhányuk, ahogyan a cikk említi, „szándékosan hagyják rosszabbodni”.
A ARTICLE 19 nyilatkozata, amely szolidaritásban a belorusz politikai foglyokkal foglalkozik, két esetet emelt ki: az újságíró és jogvédő Andrei Aliaksandrau (jelenleg 14 éves börtönbüntetését tölti) és a jogvédő Nasta Lojka (jelenleg hétéves börtönbüntetését tölti).
Belorusz bebörtönzött újságírói szintén a figyelem középpontjába kerültek a hónap elején, a Világszabadság Napján (május 3.), amikor európai politikusok és mások csatlakoztak a BAJ-hoz egy nyilvános szolidaritás megnyilvánulásához. Politikusok Németországból, Luxembourgból, Szlovákiából és az Egyesült Királyságból egyéni bebörtönzött újságírók fényképével pózoltak, és nyilatkozatokat tettek a szabad véleménynyilvánítás és a független média védelmében.
A CPJ májusban közzétett egy jelentést a Lukasenka-rezsim belorusz újságírók külföldi elnyomásáról. A CPJ szerint „Több mint 60 elűzött újságírót nyomoznak vagy követnek el törvényellenes aktust, amelyet még a Belaruszból való távozásuk után indítottak.” Különleges eljárások keretében ezek közül néhány újságírót távolból bíróság elé állítanak megalapozatlan vádakkal.
Az EU-nak nyomást kell gyakorolnia Törökországra az emberi jogi elnyomás miatt
Májusban az IFEX csatlakozott közel 60 civil társadalmi szervezethez (CSO), hogy nyilvánosan arra kérje az EU-t, hogy határozottabb lépéseket tegyen a Törökországban élesedő emberi jogi elnyomásra, amely a márciusi Isztambul polgármester, Ekrem İmamoğlu letartóztatása óta felerősödött.
A közös nyilatkozatban az EU fellépése a válságra „túl enyhének” minősítették, és hangsúlyozták a helyzet súlyosságát Törökország jövője szempontjából:
“Erdoğan elnök kormánya a Törökország fő politikai ellenzékére irányuló támadása komolyan veszélyezteti a politikai részvétel jogát, amely a jogállamiság és az emberi jogok keretének alapja. Ez a kormány eddigi legmerészebb lépése a hatalom teljes konszolidálása és a politikai ellenállás felszámolása felé.” – Közös nyilatkozat
A nyilatkozatban több ajánlás szerepel az EU számára: egyértelmű nyilvános elítélés Törökország civil társadalma ellen végrehajtott támadásaival kapcsolatban; nyomásgyakorlás a jogállamiság és az emberi jogok negatív irányvonalainak megfordítására az EU és Törökország közötti minden magas szintű kapcsolattartás során; a 2016-os Emberi Jogok Európai Bírósága (ECtHR) ítéleteinek teljes körű végrehajtásának követelése, különösen Selahattin Demirtaş, Figen Yüksekda Şenoğlu és Osman Kavala politikai foglyok ügyeiben; és független nyomozások elrendelése a kínzásra vonatkozó vádakkal, a tisztességes tárgyalási jogok megsértésével és a rendőrség jogellenes erőszakának alkalmazásával kapcsolatban az İmamoğlu protestek során.
A törökországi újságírókat és a média szabadságát érintő alapvető statisztikák megismeréséhez nézze át a Bianet jelentését, amely lefedi 2025 első három hónapját. Ekkor 13 újságírót támadtak meg, 22-t letartóztattak, 17-t különböző vétségek miatt elítéltek, és további 55 ügyben indultak nyomozások.
Röviden
Lengyelországban az utolsó megmaradt “LMBT-mentes” zónát április végén megszüntették. A mélyen homofób korábbi kormánypárt, a Jog és Igazságosság alatt létrehozott zónák egykor az ország egyharmadát lefedték. A korábbi kormány által indított, úgynevezett „genderideológia” ellen folytatott háború részeként a zónák célja az LMBTI+ polgári tér korlátozása volt, amely tovább fokozták a lengyel LMBTI+ emberek megbélyegzését.
Törökország Egyetemes Periodikus Felülvizsgálata előtt LMBTI+ csoportok koalíciója nyújtott be jelentést az ENSZ-nek, amelyben részletezik az LMBTI+ emberek jogaihoz való hozzáférésének csökkenését Erdoğan elnöksége alatt. A jelentés szerint a jogi és intézményes diszkrimináció, a gyűlöletbeszéd és a jogok megsértése növekszik, és azok, akik bűncselekményeket követnek el az LMBTI+ emberek ellen, általában büntetlenül maradnak.
Májusban a HRW részletes jelentést tett közzé a média szabadságának romlásáról Görögországban. A kutatások során a HRW 26 görög újságírót interjúvolt meg, és megállapította, hogy “az állami megfigyelés, a zaklatás és a kormánybarát szereplők által folytatott megfélemlítés, valamint a politikaiak által indított zaklatások” egy olyan öncenzúra légkörét alakították ki, amelyben háttérbe szorult a média szabadsága és korlátozódott az információhoz való hozzáférés. Ezt fokozza a HRW szerint az “állami források használata a tudósítás befolyásolására és a közszolgálati média szerkesztőségére gyakorolt befolyás”. A görög média szabadság válságáról és a HRW által a probléma megoldására javasolt intézkedésekről, kérlek, nézd át a jelentést.
Az orosz erők 836 bűncselekményt követtek el a média ellen Ukrajnában a Putyin elnök teljes körű inváziója első 39 hónapjában, az Információs Tömegszervezet (IMI) jelentése szerint. Ezek a bűncselekmények közé tartozik 12 újságíró meggyilkolása, 42 megsebesítése, 29 elrablása, 14 eltűnés, valamint 129 fenyegetés vagy megfélemlítés esete. Megdöbbentő, hogy 332 médiahelyszínt kényszerítettek bezárásra. Jelenleg több IFEX tag folyamatban lévő projekteket futtat az ukrán újságírók támogatására, beleértve a Hírszerkesztők Világszövetségét (WAN-IFRA), amely ebben a hónapban bejelentette, hogy pénzbeli és intézményi támogatást nyújt 22 regionális médiahelyszínnek.
Oroszországban a civil társadalom elleni elnyomás, amelyet a hatóságok a háború kezdete óta indítottak, folytatódik. Májusban az Amnesty International-t “nemkívánatos” szervezetté nyilvánították, ami megtiltja a működését az ország területén. A hónap során egy kiemelkedő jogvédőt, Grigory Melkonyants-öt ötéves börtönbüntetésre ítélték azért, mert kapcsolatban állt egy másik, a hatóságok által „nemkívánatosnak” nyilvánított szervezettel.
Az orosz újságírók továbbra is letartóztatással és vádemeléssel néznek szembe a háborúval kapcsolatban. Az Ekaterina Barabash újságíró esetében „külföldi ügynöknek” nevezték, és „hamis információk terjesztésével” vádolták a négy közösségi média bejegyzése miatt. Habár őt házi őrizetbe helyezték, a Riporterek Határok Nélkül májusban felfedte, hogy a múlt hónapban összehangolták a megszökését Oroszországból.
Forrás: https://ifex.org/threats-to-civic-space-in-hungary-solidarity-with-belaruss-political-prisoners/
