Magyarország fokozta a civil társadalom és a független média elhallgattatására irányuló kísérleteit egy új törvényjavaslattal. A jogszabályt, melynek címe: Átláthatóság a közéletben, már vitatták a Parlamentben, és a Fidesz, Viktor Orbán ultrakonzervatív miniszterelnök pártjának kétharmados többsége garantálja a jóváhagyását. Az Európai Bizottság felerősítette az ellenvéleményét, hogy megakadályozza a törvény parlamenti elfogadását. “Ha a szövege maradéktalanul elfogadásra kerül, az súlyos jogsértést jelentene az EU alapelveivel és jogával szemben” – mondta a bizottság szóvivője. “Ezért kérjük, hogy ezt a javaslatot vonják vissza a törvényhozási folyamattól” – tette hozzá. A Bizottság állítja, hogy szorosan figyelemmel kíséri az ügyet, és “súlyos aggodalmát fejezte ki”. “Nem habozunk, hogy szükséges intézkedéseket tegyünk, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadják” – figyelmeztetett a szóvivő. Az Európai Bizottság biztosítja, hogy “nagy jelentőséget tulajdonít a civil társadalom szerepének, és elkötelezett a szabad egyesülés védelme mellett és a támogatások elérhetőségének elősegítése érdekében az EU minden tagállamában”. A jogszabály – amely emlékeztet a külföldi ügynökökről szóló orosz törvényre, de Donald Trump kormányának kritikus hangok ellen irányuló lépéseire is – a külföldi finanszírozást kapó szervezeteket szuverenitás ellen álló fenyegetésként kategorizálja, még akkor is, ha azok más EU-tagállamokból vagy európai intézményekből származnak. NGO-k, cégek, egyetemek, médiumok, politikai pártok és vallási szervezetek szerepelhetnek a kormány feketelistáján. Ezek a szervezetek a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés elvesztése, a külföldről kapott támogatás 25-szörös szankcióval való megterhelése, valamint tevékenységük leállítása előtt állnak. Orbán azt állítja, hogy a jogszabály „enyhébb a szigorúbb amerikai szabályozásnál”. “A politikai szereplők nem fogadhatnak el külföldi forrást. Legyen szó NGO-król vagy médiákról, a közönségnek tudnia kell, ki áll a háttérben” – nyilatkozta a közszolgálati rádióban pénteken. “Ez az átláthatóság alapvető nemzeti érdek” – hangsúlyozta. A Parlamentben való elfogadását, amely várhatóan június 10. és 12. között lesz – de előre is hozhatják -, a jogszabály azonnal hatályba lépne, és a feketelistán szereplő entitások három napon belül elveszthetnék forrásaikat. Azonnali fenyegetés előtt állva olyan szervezetek, mint a Transparency International, az Amnesty International és a Helm Institute magyarországi ága sürgetik az Európai Bizottságot, hogy gyorsan lépjen a “fullasztási és fojtási művelet” ellen. Arra kérik, hogy kérjenek ideiglenes intézkedéseket az EU Bíróságától, amely az ország védelmére tett jogszabályra vonatkozó bejelentést vizsgálja; ez az Orbán által 2023-ban bevezetett másik jogszabály, amely a civil társadalomra irányult. Marta Pardavi, a Helm Bizottság társelnöke a WhatsApp-on folytatott üzenetváltásban “szörnyűnek” nevezte a javaslatot. A jogi szakértő, aki a magyar civil társadalom legismertebb hangjai közé tartozik, állítja, hogy a törvényjavaslat “nemcsak a magyar független hangokat akarja marginalizálni, hanem ki is akarja oltani őket”.
Jogállamisági fenyegetés
A Parlamentben jelenleg folyamatban levő jogszabály-javaslat egy sor súlyos szankciót tartalmaz, amelyek kezdetétől a külföldi befolyást „bejelentett” entitások finanszírozásának letiltásától a vezetőik „politikai szempontból kiemelkedő személyekként” való megjelöléséig terjednek, ami intenzív pénzügyi felügyelet alá esnek. Az egész rendszer megfelelő jogi garanciák nélküli alkalmazásán ügyvédek vannak – állítják a szervezetek. A döntéseket rendelet útján, bírósági fellebbezés lehetősége nélkül hoznák meg, ami súlyos fenyegetést jelent a jogállamiságra és az alapvető szabadságokra – állítják. A Fidesz egyik képviselője által előterjesztett ellentmondásos javaslat nagy tiltakozást váltott ki Magyarországon, amely más országokban is visszhangot kapott, mivel nemzetközi szervezetek és médiumok támogatása felé mobilizálódtak. A múlt szerdai Európai Parlamentben tartott vita után 26 képviselő is arra kérte a Bizottságot, hogy függesszen fel minden pénzügyi támogatást Magyarországnak. A kezdeményezők emlékeztetnek arra, hogy Budapest körülbelül 18 milliárd eurónyi támogatást blokkolt a jogállamiság és a korrupció alakulása miatt, és sürgetik, hogy a figyelem fokozódjon. Az Európai Bizottság szóvivője emlékeztet, hogy tavaly ősszel a Bizottság ismét feljelentette Magyarországot a Törvényszék előtt, miután eljárást indított ellene. Ebben az esetben, amely csak egy a sok közül Orbán kormánya mellett, „mivel a törvény, amely megalapította a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és annak nyomozási tevékenységeit, megsérti az EU jogát”. A magyar kormány már 2017-ben jóváhagyott egy másik jogszabályt, amely a külföldi NGO-k finanszírozásának ellenőrzésére irányult, de az azt követő jogsértési eljárás után a jogszabályt törölték. A 2023-ban létrehozott tárgyalóhivatal létrehozására vonatkozó törvény egy lépéssel tovább ment azáltal, hogy nemcsak a külföldi támogatás ellenőrzésére, hanem a tevékenységeik szempontjából is azokat tűzte ki, amelyek az ő szempontjukból külföldi érdekeket szolgálnak. Most, a rájuk nézve fenyegető jogalkotással a magyar kormány végleg el akarja hallgattatni a civil társadalmat és a független médiát. Az európai intézmények türelme a lehetőségek határára érkezett Orbán kormányával szemben. A Parlament, a Bizottság és a Tanács fokozza a nyomást a folyamatos kihívásaikra válaszul. Nagy aggodalommal figyelik az ország jogállamiságának egyre súlyosabb helyzetét. Ezekhez a külföldi finanszírozás ellen irányuló törvényekhez hozzájárul a kisebbségek zaklatása, különösen a LMBT közösség. Idén az ultrakonzervatív kormány törvényileg betiltotta a budapesti Büszkeségmenetet, de a szervezők készen állnak a kihívásokra és politikai delegációk támogatására számítanak más tagállamokból. Spanyolország bejelentette, hogy részt vesz. A fővárosok tehetetlenül nézik, ahogy Orbán, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök közelében áll, aláássa az európai egységet olyan kulcsfontosságú ügyekben, mint az EU orosz fenyegetésre és Ukrajna inváziójára adott válasza, a kulcsfontosságú döntések blokkolásával vagy késlekedésével. Ezen a kedden a Kérdő Tanács napi rendjén újra napirendre került a lisszaboni szerződés 7. cikkelyében előírt eljárás, amely az egyes tagállamok szavazati jogának visszavonásával zárulhat. Ezen precedens nélküli intézkedés mértéke és a szükséges többségek miatt azonban valószínűtlen, hogy a határozat előrehalad.
