Az EU Bizottság számos tagállamban súlyos hiányosságokat észlel a jogállamiság terén. Bár sok pozitív fejlemény történt, “de nem áltathatjuk magunkat: sok EU-s ország jogállamisága komoly kihívásokkal néz szembe” – mondta Henna Virkkunen, a Bizottság végrehajtó alelnöke. Különösen érinti a problémák a bíráskodás függetlenségét, a korrupció elleni fellépést, valamint a újságírók és civil szervezetek védelmét. Az előző év ajánlásainak mindössze 57%-át valósították meg – ez a legalacsonyabb szám eddig. A jövőben a Bizottság a támogatási kifizetéseket szorosabban kívánja összekapcsolni a jogállamiság tiszteletével. “Magyarország komoly aggodalmakat kelt” – tette hozzá Virkkunen. Minden területen jelentős hiányosságok vannak; a tavalyi jelentésben megnevezett nyolc hiba közül hét esetében nem tapasztaltak előrelépést. Csak a bírók és ügyészek fizetése terén tett Budapest lépéseket. A Bizottság borongós képet fest: a bírákat nyomás alatt tartják, és a korrupciós ügyekben egyre ritkábban születnek elítélések, különösen nem a magas szinteken. A választási kampányok és pártok finanszírozása átláthatatlan, a közbeszerzések ellenőrzése pedig elégtelen. “Az összes alkotmánybírósági bíró a Fideszhez hű, és 15 bíróból mindössze kettő megfelelő a posztra, mivel nem szakértők az alkotmányjogban” – mondta Miklós Ligeti, a Transparency International Magyarország igazgatója a RedaktionsNetzwerk Deutschland (RND) nyilatkozatában. Megerősíti a Bizottság értékeléseit: “A korrupcióellenes küzdelemben a haladás gyakorlatilag nullára csökkent.” Bár az EU nyomására létrehoztak egy integritásügyi hatóságot, amelynek a konfliktusokkal és a korrupcióval kellene foglalkoznia, Ligeti kritizálja: “De ennek a hatóságnak nincsenek meg a szükséges hatáskörei. Nem folytathat saját nyomozásokat, és nincs hozzáférése a releváns adatokhoz.” A Bizottság szerint különösen problémás a média helyzete: a közszolgálati média nem tud függetlenül működni. Orbán Viktor kormánya és a Fidesz alatt a hatóságok nyomozást indítanak a kritikus újságírók ellen, és kizárják őket a sajtókonferenciákról. Szlovákiában az EU szerint alig tapasztalható előrelépés a korrupcióellenes intézkedések terén. Robert Fico miniszterelnöksége alatt számos felsőbb szintű ügy elévült vagy csak szabálysértésként lett besorolva. A további ügyek folytatása nehézségekbe ütközik, mivel felszámolták a súlyos korrupcióval foglalkozó különleges ügyészséget. A média függetlensége ott is veszélyben van. A Bizottság Olaszországtól is több elköteleződést vár. “A közbeszerzések terén a korrupció még mindig jelentős kockázatot jelent” – áll a jelentésben. Az EU aggodalmát fejezi ki a tervezett reform miatt, amely a újságírókkal szembeni megfélemlítő keresetekkel foglalkozna, és pénzbírságokat, illetve foglalkozási tilalmakat írna elő. Németország viszonylag jó helyezést kapott a jelentésben. Ennek ellenére az országnak kezelnie kell a bírók és ügyészek létszámhiányát. Ezenkívül az EU felszólította Berlint, hogy erősítse meg a úgynevezett “jogalkotási lábnyomot”: a Bundestag mutassa meg, hogy mely lobbisták befolyásolták egy törvény létrejöttét.
