Az EU Bizottság számos tagállamban súlyos jogállami hiányosságokat lát. Bár számos pozitív fejlemény történt, Henna Virkkunen, a Bizottság végrehajtó alelnöke kijelentette: “Nem szabad ámítanunk magunkat: sok uniós államban a jogállamiság komoly kihívásokkal néz szembe.” Különösen érintett a bírói függetlenség, a korrupció elleni fellépés, valamint a újságírók és civil szervezetek védelme. A tavalyi ajánlásoknak csupán 57%-át hajtották végre – ez a legalacsonyabb arány valaha. A jövőben a Bizottság szorosabb összefüggést kíván létrehozni az EU-s források kifizetése és a jogállamiság tiszteletben tartása között.
“Magyarország komoly aggodalmakat kelt bennünket,” mondta Virkkunen. Minden területen jelentős hiányosságok vannak; a tavalyi jelentésben megnevezett nyolcból hét problémánál semmilyen előrelépés nem tapasztalható. Csupán a bírák és ügyészek bérében történt javulás a fővárosban. A Bizottság sötét képet fest: a bírákat nyomás alatt tartják, és a korrupciós ügyekben egyre ritkábban születnek elítélések, különösen nem a magas szinten. A választási kampányok és a pártok finanszírozása átláthatatlan, a közbeszerzési ellenőrzések pedig elégtelenek.
“Minden alkotmánybírónk a Fidesz lojális tagja, és a 15 bíróból kettő kivételével egyáltalán nem alkalmasak a pozícióra, mivel nem alkotmányjogászok,” mondta Miklós Ligeti, a Transparency International Magyarország igazgatója a RedaktionsNetzwerk Deutschland-nak (RND) adott interjújában. Megerősíti a Bizottság értékelését: “A korrupció ellen folytatott küzdelemben a haladás nulla.” Bár az EU nyomására létrehoztak egy integritási hatóságot, amely az érdekütközésekkel és a korrupcióval foglalkozna, Ligeti megjegyzi: “De ennek a hatóságnak nincsenek meg a szükséges hatáskörei. Nem tud önállóan nyomozni, és nincs hozzáférése releváns adatokhoz.”
A Bizottság szerint különösen problémás a média helyzete: A közszolgálati műsorszórók nem tudnak függetlenül működni. Orbán Viktor és a Fidesz kormánya engedélyezi a hatóságoknak, hogy a kritikus újságírók ellen nyomozzanak, és kizárják őket a sajtótájékoztatókról.
Szlovákiában is alig látja a Bizottság a korrupcióellenes küzdelem előrehaladását. Robert Fico miniszterelnöksége alatt több magas szintű eset kábítószerkereskedelemhez vagy csupán szabálysértésekhez lett sorolva. További ügyek üldözése nehézkessé vált, mióta a súlyos korrupcióval foglalkozó különleges ügyészség feloszlott. A média függetlensége ott is veszélyben van.
A Bizottság Olaszországtól is nagyobb elköteleződést kér. “A közbeszerzésekkel kapcsolatos korrupció továbbra is jelentős kockázatot jelent,” olvasható a jelentésben. A Bizottság aggodalmát fejezi ki a journalistákat fenyegetők ellen induló keresetek elleni törvény tervezett reformja miatt, amely pénzbírságokat és szakmai tilalmakat kilátásba helyez.
Németország viszonylag jól szerepel a jelentésben. Ennek ellenére az országnak meg kell oldania a bírák és ügyészek hiányosságait. Ezenkívül az EU arra kéri Berlint, hogy erősítse meg a “jogalkotási lábnyomot”: a Bundestagnak nyilvánosan kell felsorolnia, hogy mely lobbisták gyakoroltak hatást egy törvény megszületésére.
