Az Európai Bizottság számos tagállamban súlyos hiányosságokat lát a jogállamiság terén. Bár számos pozitív fejlemény történt, nem szabad áltatnunk magunkat: több uniós tagállamban is komoly kihívásokkal néz szembe a jogállamiság – mondta Henna Virkkunen, a Bizottság ügyvezető alelnöke. Különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció ellenes fellépés, valamint az újságírók és a civil társadalmi szervezetek védelme érintett. Az előző évi ajánlásoknak mindössze 57 százaléka valósult meg – ez az eddigi legalacsonyabb arány. A jövőben az uniós források folyósítását szigorúbban a jogállamiság tiszteletben tartásához kívánják kötni. “Magyarország komoly aggodalomra ad okot” – mondta Virkkunen. Minden területen jelentős hiányosságok vannak; az előző évi jelentésben említett nyolc hiányosságból hét esetében semmilyen előrelépés nem látható. Egyedül a bírák és ügyészek fizetése javult Budapesten. A Bizottság borongós képet fest: a bírókat nyomás alá helyezik, és a korrupciós ügyekben egyre ritkábban születnek elítélések, különösen a magas szintű ügyekben. Az önkormányzati kampányok és a pártok finanszírozása átláthatatlan, a közbeszerzések ellenőrzése elégtelen. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország igazgatója a RedaktionsNetzwerk Deutschland (RND) lapnak adott interjújában azt mondta: “Minden alkotmánybíró Fidesz-lojalista, és 15 bíróból kettő kivételével abszolút alkalmatlan a posztra, mivel nem az alkotmányjogra specializálódtak.” Megegyezett a Bizottság értékelésével: “A korrupció elleni küzdelemben zéró az előrelépés.” Bár uniós nyomásra létrehoztak egy integritási hatóságot, amely az érdekellentétekkel és a korrupcióval foglalkozna, Ligeti kritizálta: “De ennek a hatóságnak nincsenek meg a szükséges hatáskörei. Nem tud önállóan vizsgálódni, és nincs hozzáférése a releváns adatokhoz.” A Bizottság szerint különösen problémás a média helyzete: a közszolgálati médiumok nem tudnak függetlenül dolgozni. Orbán Viktor kormánya és pártja, a Fidesz hatóságokkal vizsgálódik kritikus újságírók ellen, és kizárja őket a sajtótájékoztatókról. Szlovákiában is alig lát előrelépést a Bizottság a korrupció elleni küzdelemben. Robert Fico miniszterelnök alatt számos magas rangú ügy elévült, vagy csak szabálysértésként minősítették őket. A további ügyek üldözése nehézségekbe ütközik, amióta a súlyos korrupció elleni különleges ügyészséget feloszlatták. Ott is veszélyben van a média függetlensége. A Bizottság Olaszországtól is több elkötelezettséget követel. “A korrupció a közbeszerzésekben továbbra is jelentős kockázatot jelent” – áll a jelentésben. Aggodalomra ad okot a Bizottságnak az újságírók elleni megfélemlítő perek elleni törvény tervezett reformja is, amely pénzbírságot, sőt foglalkozástól eltiltást is előír. Németország viszonylag jól szerepel a jelentésben, azonban az országnak kezelnie kell a bírók és ügyészek hiányát. Ezen kívül az EU arra szólítja fel Berlint, hogy erősítse meg a “jogalkotási lábnyom” nevű eszközt: a Bundestag hozza nyilvánosságra, hogy mely lobbisták befolyásolták egy törvény létrejöttét.
