Az EU biztosa, Wopke Hoekstra a hónap elején Strasbourgban megrendezett reggeli során már jelezte, hogy a nyárig szeretne benyújtani javaslatokat a dohányadók felülvizsgálatára, a hírek szerint az Európai Parlament képviselőinek. Ugyanakkor a médiában hangsúlyozzák, hogy Hoekstra javaslatai nem biztos, hogy összhangban lesznek elöljárójának, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének álláspontjával, mivel a dohánytermékek irányelveinek felülvizsgálata nem szerepel az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramjában.
Az eredetileg tervezett javaslatok, amelyeket 2022 decemberében vizsgáltak, de végül nem nyújtottak be további vizsgálatra, drámai adóemelkedéseket tartalmaztak, beleértve a cigaretták 100%-os, a szivarok és cigarillák 900%-os emelkedését, míg más dohánytermékek akár 445%-os növekedését.
Sok EU-s ország és szakértő jelenleg is ellenzi az ilyen drasztikus és ellentmondásos adóemeléseket, hiszen nincs bizonyíték arra, hogy ez elérné a kívánt eredményt. Ez további ösztönzőt adhat a már amúgy is magas inflációs mutatóknak, valamint drámai mértékben növelheti a cigaretták és egyéb dohánytermékek csempészését az európai országokban.
Érdekes módon ezek a változások gyakorlatilag nem érintenék Hollandiát, ahol W. Hoekstra született, mivel az ország már jelentősen emelte a dohányadót, és már most is szembesül az adóemelés negatív következményeivel. Hasonló politikát folytattak Belgiumban és Franciaországban is, ahol a dohányadó gyors emelkedése után most a legmagasabb a feketepiac aránya az Európai Unióban (33%). Ezeknek az országoknak a lakói közvetlenül fejezik ki elégedetlenségüket a kormányuk politikájával, és nagy mennyiségben vásárolják a dohánytermékeket szomszédos országokban. Ez az egyik oka annak, hogy Hollandia, Franciaország és Belgium aktívan lobbizik a jelentős dohányadó-emelésért más EU-s országokban is. Meg kell említeni, hogy Lettország szintén az EU vezető pozíciót foglalja el a illegális cigarettafogyasztás tekintetében. A Nielsen kutató ügynökség felmérése szerint Lettországban a feketepiac tartja magát, 19,1%-os nagysággal. A 2024 második negyedévi adatokat nézve a fekete piac jelentősen nőtt, összehasonlítva a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor 15,2% volt.
Már a RTU docense, a közgazdaságtudományok doktora, Māris Jurušs is megjegyezte, hogy valószínűleg nem a megfelelő időpont a hasonló kérdések megvitatására. Jelenleg mind Európának, mind Lettországnak más fontos prioritásai vannak. Az adók jelentős emelése mindenképpen további feszültséget fog okozni a társadalomban, valamint az adóügyi adminisztrációs és beszedési területen. „Kissé megkérdőjelezhető, hogy ez Lettországban pozitív hatásokat hozhat, hiszen növeli a dohánytermékek forgalmazásával kapcsolatos kockázatokat. Figyelembe kell venni, hogy a piac jelentősen megváltozott, és például Lettországban már most sem tudunk megbirkózni a bevezetett korlátozások végrehajtásával. Az új intézkedések csak fokozzák az adóbeszedési kockázatokat,” mondja M. Jurušs.
„Bármely adóemelést leginkább a csempészek és a feketepiac szereplői fognak örömmel fogadni, mivel ez új nyereségi lehetőségeket teremt számukra. Lettországban a jogi hatóságok kapacitása nagyon korlátozott. Nincs vámhatárunk az EU-tagállamokkal, így lehetetlen korlátozni a határokon átnyúló kereskedelmet, annak volumene pedig jelentős. Emellett a cigaretták gyártását és forgalmát sokkal könnyebb ellenőrizni, mint az alternatív termékek gyártását, ezért az alternatív termékek illegális kereskedelmének korlátozása nem lehetséges olyan módszerekkel, mint a cigaretták esetében. A RTU hallgatóival vizsgáltuk a közösségi média és a hálózatok hatását a feketepiacra. Az értékesítési csatornák kifinomultabbá, sokrétűbbé és ügyesebbé váltak. Ezekben a körülmények között gyakorlatilag lehetetlen az illegális kereskedők kiszűrése. Ezért a jelenlegi helyzetben még inkább nem lenne bölcs dolog az alternatív termékek ellen lépni Lettországban,” magyarázza M. Jurušs.
A professzor hangsúlyozza, hogy jelenleg az Európai Unióban nincs egységes politikája az alternatív dohánytermékekre, de ez lenne az a terület, amely felé elsősorban figyelni kellene, nem pedig a magas adókulcsok egységes alkalmazására. Azokat éppen ellenkezőleg, az egyes országok sajátos jellemzőihez és lakosságának reális vásárlóerejéhez kellene igazítani.
Fontos lenne, hogy az EU szintjén közösen sokkal szigorúbban lépjünk fel a cigaretták ellen. Lettországban viszont jelenleg az ellenkező hozzáállás érvényesül – itt sokkal nagyobb teher hárul az alternatív dohánytermékekre, nem pedig a cigarettákra. A magyarázata pedig alapvetően csak egy van – a nagyobb bevételek megszerzésének vágya. Valójában azonban látjuk, hogy ez nem működik, mivel növekvő kiadásokat generál a kontroll és más intézkedések terén, vonja le a következtetést M. Jurušs.
Az Euractiv megjegyzi, hogy az adóemelés ellen elsődlegesen azok az országok lépnek fel, ahol alacsonyabbak a dohányadók, valamint azok az országok, ahol jelentős befektetések történtek a dohányiparban, és folyamatban van az új, kevésbé káros dohánytermékek fejlesztése. Olaszország kormánya hangsúlyozza, hogy az EU-nak nem szabad „tartózkodnia az innovatív és gyorsan növekvő iparágakba történő befektetésektől”. Olaszország álláspontját Görögország, Románia, Luxemburg és Magyarország is támogatja.
Elismerik, hogy Hoekstra lobbitevékenységei biztosan megosztják az Európai Unió államait, mivel néhány gazdag ország azzal próbálja megoldani a saját problémáikat, hogy a szegényebb európai országok terhére előnyökhöz juttatja magát.
Előre lehet látni, hogy heves vitákat okozhat az a vágy, hogy drasztikusan emeljék az adókat nemcsak a hagyományos cigarettákra, hanem az új dohány- és nikotintermékekre is, például az e-cigarettákra, a hevített dohányra és a nikotintasakokra, amelyek esetében még nem létezik uniós szintű jövedéki szabályozás.
Olaszország miniszterelnök-helyettese, Antonio Tajani nemrégiben levelet küldött W. Hoekstrának, kérve tőle, hogy világosítsa meg a dohányadókkal kapcsolatos tervezett kezdeményezéseit. A levelezés, amely az Euractiv birtokába került, azt írja, hogy az adóügyekben az alternatív dohánytermékeket nem szabad ugyanolyan adókkal sújtani, mint a hagyományos cigarettákat. Tajani emellett “gyümölcsöző párbeszédre” szólít fel a Bizottsággal, “hogy az EU ne keltsen benyomást, hogy meg kívánja gátolni a befektetéseket az innovatív és gyorsan növekvő iparágban, amely sok tagállamban foglalkoztatás szempontjából is jelentős szerepet játszik.”
Már most világos, hogy a dohányadókkal kapcsolatos egyetértés elérése az EU-s tagállamok között nagyon nehéz lesz, mivel ezek a változások különböző mértékben érinthetik a különböző európai országokat, és ezeknek a javaslatoknak lehetnek nagyon negatív hosszú távú következményei.
