Körülbelül 10 000 ember vonult fel Magyarország fővárosában május 18-án, hogy tiltakozzon egy vitatott törvényjavaslat ellen, amely a kritikusok szerint korlátozná a szólásszabadságot és az oroszország korlátozó “külföldi ügynök” törvényét utánozná – jelentette az Associated Press. A budapesti tüntetés, amely az elmúlt hónapok egyik legnagyobbja volt, akkor került sor, miután a miniszterelnök Viktor Orbán vezette Fidesz-párt egyik tagja bevezetett egy olyan törvényjavaslatot, amely széleskörű hatáskört adna a kormánynak a külföldi finanszírozást kapó médiumok és nonprofit szervezetek vizsgálatára, büntetésére, vagy akár betiltására. A tüntetők megtöltötték a Kossuth teret az Országház előtt, és a törvényjavaslatot a civil társadalom és a demokratikus szabadságjogok elleni támadásként értékelték. A rendezvényen szólalók az autoriter lépésként írták le a javaslatot, amely a jövő évi országos választások előtt csendesíteni akarja az ellenzéket.

“Ez a törvényjavaslat nem más, mint egy fenyegetés, egy fenyegetés az emberek számára, hogy véleményüket világosan és szabadon kifejezhessék” – mondta Jakab Tóth, az egyik szónok. “Ha nem mindenkié, ha nem mindannyian szabadok, akkor a szuverenitás kizárólag és kizárólag a kormány szuverenitása.”

A javasolt törvény létrehozna egy kormányzati feketelistát a nemzetközi támogatást kapó szervezetekről, és lehetővé tenné a behatoló megfigyelést, nagy bírságokat és működési tilalmakat. A törvényt a Szuverenitásvédelmi Hivatal hajtaná végre, egy 2023-ban létrehozott állami szerv, amelyet a kritikusok szerint a nemzetbiztonság ürügyével a független hangokat céloz.

Orbán és szövetségesei korábban vádolták a külföldi szereplőket, különösen az Egyesült Államokat korábbi kormányai alatt és Ukrajnát, hogy független médiumokat és korrupcióellenes csoportokat finanszíroznak a kormány aláásására. Ezek a szervezetek tagadják az állításokat, és azt mondják, munkájuk a közérdeket szolgálja és szakmai szabályokat követ.

Magyarország egyre növekvő kritikával szembesül nemzetközi megfigyelőktől a sajtószabadság és a demokratikus ellenőrzések aláásása miatt Orbán 15 éves uralma alatt. Az új törvényjavaslat, amelyet a Fidesz uralta parlamentben valószínűleg elfogadnak, sokan a legsúlyosabb elnyomó intézkedésnek tartják.

2024 májusában hasonló külföldi ügynök törvényt fogadtak el a grúz parlamentben. A törvény, amelyet a uralkodó Grúz Álom párt támogat, az orosz elnyomó törvényeket utánozza, amelyeket a Kreml rezsim kritikusai és külföldi kapcsolatokkal rendelkező NGO-k ellen használnak Oroszországban.

A Grúz Álom párt független média elleni elnyomása és az ország távol tartása az EU-tól hónapokig tartó tömeges tüntetéseket és rendőri erőszakot váltott ki az országban.

Olvassa el még: Miután kiderült a kémkedési botrány, Orbán Ukrajnát vádolta beavatkozással és a magyar ellenzékkel való együttműködéssel.

Keményen dolgoztunk, hogy független, helyi forrású híreket hozhassunk Ukrajnából. Fontolja meg a Kyiv Independent támogatását.

Forrás: https://www.yahoo.com/news/thousands-protest-hungary-against-russia-061439888.html