Az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti időszak költségvetési javaslatában szeretné megerősíteni a kapcsolódást az európai alapok felhasználása és a jogállamiság elvei között. A változtatás célja, hogy megakadályozza az olyan helyzeteket, amikor a tagállamok megkerülik a feltételeket a programok közötti forrásáthelyezéssel. A javaslat a meglévő feltételességi mechanizmus kiterjesztését irányozza elő az uniós költségvetésből származó összes finanszírozásra.
Ez a lépés elsősorban olyan országokra irányul, mint Magyarország, amely hosszú távú kritikának van kitéve a bíróságok, a média és az akadémiai intézmények függetlenségének csökkentése miatt. Magyarország már elvesztett 18 milliárd eurót korábbi szabályszegések miatt. Az uniós diplomaták szerint a Bizottság arra törekszik, hogy kihasználja Orbán Viktor miniszterelnök gyengülő népszerűségét, aki a 2026-re tervezett választások előtt a közvélemény-kutatások szerint támogatását veszti. Erről a Politico hírportál tájékoztatott.
A javasolt rendszer emellett védelmet nyújt a civil társadalom, az egyetemek vagy a nonprofit szervezetek számára, hogy ne viseljék a kormányzatuk politikájának következményeit. A Renew Europe liberális frakciója azt szorgalmazza, hogy az EU közvetlenül e szervezeteknek utalja a támogatásokat, így megkerülve az állami administrációt a demokratikus elvek megsértése esetén.
A költségvetési javaslat feszültséget okoz a Bizottság és néhány tagállam között. Míg egyesek, mint Finnország, üdvözlik a szigorítást, mások – köztük Magyarország és Szlovákia – figyelmeztetnek a szabályok politikai nyomásgyakorlására. A költségvetés végleges formájáról összetett tárgyalások folynak, amelyek akár 2027-ig elhúzódhatnak.
Szlovákiában és Magyarországon az utóbbi években megfigyelhető a demokratikus intézmények és a jogállamiság erodálódási tendenciája, amit mások mellett diplomáciai eróziónak is neveznek. Magyarországon ez a fejlődés hosszú távú hatalmi centralizációval, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével, a bírói függetlenség és a média sokszínűségének korlátozásával nyilvánul meg.
A kormányzati beavatkozásokhoz a közszolgálati médiák ellenőrzéséhez, független szerkesztőségekre nehezedő nyomásra és a nonprofit szervezetek működését bonyolító jogszabályok elfogadására került sor. Magyarország lett az első ország, ahol az Európai Unió alkalmazta a támogatások felfüggesztésének mechanizmusát korruptsággal és demokratikus elvek megszegésével kapcsolatos aggodalmak miatt.
Szlovákiában a demokrációs kockázatok Robert Fico által vezetett kormány hivatalba lépésével fokozódtak. Az ellenzék és a civil társadalom kritizálja a büntetőjogba való beavatkozásokat, a rendőrség politikai befolyásolási kísérleteit és az átláthatóság korlátozására irányuló törekvéseket. A korrupcióellenes különleges egység megszüntetésére tett javaslat is vitát váltott ki. A kormány képviselői egyúttal támadják a független médiát és újságírókat, ami a Magyarországon tapasztalható fejleményekre emlékeztet. A demokrácia minőségének nemzetközi indexeiben Szlovákia az utóbbi években csökkenést mutatott.
Mindkét országban megfigyelhető a kormányzati elit törekvése a hatalmi visszaélések megakadályozását szolgáló ellenőrző mechanizmusok gyengítésére. A jogállam korlátozása miatt az Európai Bizottság megfontolja a finanszírozási feltételesség szigorúbb alkalmazását. Magyarország esetében már több milliárd euró került blokkolásra, míg Szlovákia hasonló fejlődés alatt áll. Az Unió új eszközökkel próbálja megakadályozni ezeket a tendenciákat, amelyek biztosítják a demokratikus szabályok szigorúbb érvényesülését.
