Ungarns Miniszterelnök Viktor Orbán ismét megszigorította konfrontatív hozzáállását az Európai Unióval szemben. Az X online platformon szerdán lemondását követelte Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöktől, és nyíltan ellene fordult az EU bizottsága által az országára vonatkozó gazdasági politikai ajánlásoknak.
„Ideje távozni” – írta Orbán egy bejegyzésében. A grafikai megjelenés egy politikai szaklap címoldalára hasonlít. Egy képen az EU bizottsági elnöke látható, amint egy piros keretből lép ki. Orbán támadásának hátterében egy közelgő bizalmatlansági szavazás áll az Európai Parlamentben. Csütörtökön az országgyűlési képviselők szavaznak a von der Leyen ellen benyújtott javaslatról, amelyet Gheorghe Piperea román képviselő indított, és akinek a javaslatát 77 támogató segítette.
Pfizer-oltási megállapodás és átláthatóság hiánya: bizalmatlansági javaslat von der Leyen ellen Az ellene felhozott vádak listája hosszú – a hiányos átláthatóságtól kezdve a rossz gazdálkodásig. Különösen a Pfizer vezetőjével SMS-en keresztül megrendelt korona-oltások kiemelt figyelmet kapnak. A javaslat előterjesztői konkrétan azt vádolják az EU bizottságát, hogy visszatartották az információkat a von der Leyen és a Pfizer vezetője közötti titkos üzenetekről. Az Európai Bíróság legutóbb arról döntött, hogy a bizottság megtagadására eddig nem volt elegendő jogi indoklás.
A bizottsági elnök hétfőn Strasbourgban védte lépéseit a plenáris ülésen, és figyelmeztetett az „extrémista pártok által hozott aggasztó fenyegetésre, amelyek hamis információkkal osztják fel társadalmainkat”. A többség a bukása ellen rendkívül valószínűtlennek számít. Orbán elutasítja az EU gazdasági ajánlásait.
Párhuzamosan von der Leyen ellen, a magyar kormány éles kritikával utasította el a bizottság legfrissebb gazdasági politikai ajánlásait. Brüsszel például arra szólította fel Budapestre, hogy tartós intézkedéseket hozzanak a költségvetési hiány csökkentésére, és mondjanak le bizonyos iparágak speciális adóiról. A magyar gazdasági minisztérium szerdán kijelentette, hogy ezt a politikát nem fogadják el: „A kormány számára a családok, nyugdíjasok és magyar vállalkozások az elsődlegesek – nem a multinacionális cégek.”
A magyar gazdaság helyzete továbbra is feszült: a körülbelül 220 milliárd dolláros gazdaság 2025 elején újra recesszióba sodródott. A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben csökkentette a növekedési előrejelzését erre az évre 0,8 százalékra. Az inflációval kapcsolatos aggodalmak emellett megakadályozzák a magas alapkamat csökkentését. Már 2022-ben egy rekordmagas kampánybüdzsé az EU-s rekord szintre emelte az inflációt, és az ország valutaformáját, a forintot a valuta válság szélére sodorta. Jelenleg is kérdéses, hogy a választások előtt a számos állami beavatkozást – árplafonoktól kezdve a jelzálog-támogatásokig – ténylegesen visszavonják-e.
A finanszírozási hiányok lefaragása érdekében Magyarország júniusban 4 milliárd dollárnyi állampapírt bocsátott ki. Ezzel párhuzamosan az EU újraindította a költségvetési hiány eljárását Budapest ellen. Ha a megállapított költségvetési célok továbbra is elmaradnak, Magyarország súlyos büntetésekkel nézhet szembe.
