BUDAPEST/BÉCS – Sirpa Rautiova, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) igazgatója üdvözölte, hogy a magyar parlament nem fog szavazni a “transzparencia” törvényről nyár előtt. A spanyol EFE hírügynökség kérdéseire válaszolva az ügynökség bécsi székhelyén az igazgató hozzátette, hogy “a legrosszabb forgatókönyv végül nem teljesülhet”.
Rautiova véleménye szerint ebben a döntésben szerepet játszott a nemzetközi emberi jogi szervezetek nyomása, tudatta az MTI.
Magyarország a jogállamiság határán
Rautiova megjegyezte, hogy Magyarország a “visszaút lehetősége nélkül” áll, ami a jogállamiság romlását illeti. Emlékeztetett, hogy a FRA hosszú ideje foglalkozik az állampolgári társadalom és a jogállamiság kérdéseivel, és úgy véli, hogy Magyarország jelenleg az Európai Unió legnehezebb esetét jelenti, mivel a mérlegelési és ellenőrzési mechanizmusok eróziója már régóta tart, és a jogszabályok sok esetben nem felelnek meg az alapvető jogoknak.
Szerinte a Pride felvonulásról szóló döntés jó példa arra, hogyan próbálják Magyarországon korlátozni a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot.
A vitatott törvényjavaslat visszavonása
A transzparenciáról szóló törvényjavaslat, amelyet hazai és külföldi politikai színtéren is kritikák értek, eltávolításra került a magyar parlament jogi bizottsága által június 4-én megtartott ülése napirendjéről. A képviselők nyár előtt nem is fognak szavazni róla, mondta akkor Máté Kocsis, a kormányzó Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. “Frakciónk egyesült abban, hogy a szuverenitás védelme érdekében jogi eszközöket kell alkalmazni. Azonban vita folyik arról, hogy ezek az eszközök milyen formát öltsenek” – mondta Kocsis.
A kormányhivatal vezetője, Gergely Gulyás az index.hu-nak arra a kérdésre, hogy a javaslat elhalasztására vonatkozó döntésben játszottak-e szerepet az Európai Unió által kilátásba helyezett szankciók, azt válaszolta, hogy ez a magyar kormányt “nem különösebben rémítette meg”. Arra a kérdésre azonban, hogy a Fidesz parlamenti frakcióján belül van-e teljes egyetértés az elhalasztásról, a kormányhivatal vezetője már nem válaszolt.
Az Európai Bizottság figyelmeztet a Unió jogának megsértésére
Az Európai Bizottság május 24-én arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnök kormányát, hogy vonja vissza a transzparenciáról szóló törvényjavaslatát. Figyelmeztettek, hogy ha a jogszabályt a jelenlegi formájában fogadják el, az súlyos jogsértést jelentene az EU alapelveivel és jogszabályaival szemben. Az új jogalkotás bevezetése szigorú szabályokat hozna a külföldi finanszírozású civil szervezetekre, amelyeket Magyarország szuverenitására kockázatként tartanak számon – közölte a DPA ügynökség.
Orbán Ukrajnát vádolja dezinformációval
Viktor Orbán miniszterelnök május 22-én a közszolgálati Kossuth Rádióban azt állította, hogy az ukránok dezinformációs kampányt folytatnak Magyarország ellen, amelynek célja állítólag a budapesti támogatás kényszerítése Ukrajna uniós belépésére. Orbán szerint a magyar kormány erre reagál a transzparenciáról szóló törvényjavaslattal.
A magyar parlament május 21-én megvitatta a transzparenciáról szóló törvényjavaslatot a közéletben. A javaslatot előterjesztő Fideszes Halász János a vitában elmondta, hogy a baloldal 2022-es választási kampányát külföldről finanszírozták, és ma is számos szervezet Magyarországon külföldi érdekeket szolgál, például ukrán propagandát terjeszt. Az ellenzék éles kritikát fogalmazott meg a javaslat ellen, és májusban több demonstrációt is rendeztek ellene.
