Viktor Orbán ismét ütközésre készül Európával – kijelenti, hogy kész elfogadni Putyint, és megkérdőjelezi a Hágai Törvényszék tekintélyét. Mi rejlik e szavak mögött, nem sokkal azelőtt, hogy szélsőjobboldali tüntetés lesz Franciaországban?
Orbán Viktor a hétvégén interjút adott a francia LCI hírtelevíziónak. Szavai – amelyek néhány nappal a francia Patrióták Európáért csoport európai eseménye előtt hangzottak el – széles körű visszhangot kaptak a nemzetközi porondon.
A magyar politikai vezető, akit a francia Nemzeti Gyűlés vezetői – Marine Le Pen és Jordan Bardella – hívtak meg az eseményre, nyíltan megkérdőjelezte a Nemzetközi Büntetőbíróság (MTK) tekintélyét.
Kijelentette, hogy kész Putyint Magyarországra fogadni, annak ellenére, hogy az orosz elnök ellen az MTK által kiadott nemzetközi letartóztatási parancs van érvényben.
„Úgy fogják fogadni, ahogyan azt megérdemli.”
Az interjú során Orbánt megkérdezték, hajlandó lenne-e Putyint Magyarországra fogadni hasonló módon, ahogy április elején Benjamin Netanjahut, Izrael miniszterelnökét fogadta. Mindkét vezető esetében érvényben van az MTK által kiadott letartóztatási parancs.
– Ha az orosz elnök, Vlagyimir Putyin Magyarországra jön, úgy fogják fogadni, ahogy azt megérdemli – válaszolta Orbán.
Ez a kijelentés ellentétben áll a legtöbb nyugati ország álláspontjával, amelyek a 2022 februári orosz invázió óta korlátozták diplomáciai kapcsolataikat a Kremllel.
Orbán azonban kivétel marad. A háború kirobbanása óta kétszer találkozott Putyinnal: 2023 júliusában Pekingben a Belt and Road Initiative csúcstalálkozón, illetve tavaly októberben Moszkvában.
A kérdés az, hogy Magyarország figyelmen kívül hagyhatja-e az MTK döntéseit?
Orbán szavai közvetlenül azt követően hangzottak el, hogy a magyar parlament áprilisban megszavazta a kilépésről szóló döntést az MTK-ból. Az indoklásban hangsúlyozták, hogy a Törvényszék „elvesztette pártatlanságát”.
– Ez a szervezet (MTK – a szerk.) már túl politikai. Egyáltalán nem érdekel (a joghatósága – a szerk.) – mondta Orbán az LCI-nek adott interjúban.
Érdemes megemlíteni, hogy az MTK joghatósága csak azokat az államokat érinti, amelyek ratifikálták a római statútumot. Ez azt jelenti, hogy ha egy ország – például Magyarország – nem ismeri el a Törvényszék felsőbbrendűségét, nem kötelezett a döntéseinek végrehajtására, beleértve a letartóztatási parancsokat is.
Így noha az MTK letartóztatási parancsot adott ki Putyin és Netanjahu ellen, ezek nem vonatkoznak azokra az országokra, amelyek nem ismerik el a Törvényszéket.
Orbán kijelentései azonnali reakciókat váltottak ki a nemzetközi porondon. A magyar miniszterelnök korábban már bírálta az uniós intézményeket és azok hozzáállását az ukrajnai háborúhoz.
A magyar vezető már régóta a tűzszünet előmozdítása és a béketárgyalások megkezdése mellett áll, ami többször is ellentétbe kerül a legtöbb uniós vezető véleményével.
Korábbi kapcsolatai Putyinnal – annak ellenére, hogy Oroszország agressziót tanúsít Ukrajna ellen – szintén éles kritikát váltottak ki nyugati országok és nemzetközi szervezetek részéről.
