Magyarország és Románia már több mint 15 éve különböző stratégiákat követ, a szomszédos ország jelentős kockázatokkal néz szembe, míg hazánk mérsékelt lépésekkel halad előre – mondják a közgazdászok, akik összehasonlító elemzést készítettek a két ország életszínvonaláról és gazdasági helyzetéről.

2010 óta a Viktor Orbán miniszterelnök vezette magyar kormány egyre konfliktusosabb politikát folytat az Európai Unióval szemben, ami az EU-források befagyásához, politikai elszigetelődéshez és egyre nagyobb gazdasági kihívásokhoz vezetett. Bár az ország elkerülte a teljes összeomlást, erős ipari kapcsolatoknak és belső ösztönzőknek köszönhetően, az életszínvonal drasztikus romlása, az életminőség csökkenése és a hosszú távú strukturális kockázatok fenyegetik jövőbeli stabilitását.

Ugyanakkor Románia, saját kormányzási problémái ellenére, túlteljesített Magyarországhoz képest kulcsfontosságú gazdasági mutatókban, beleértve a GDP-növekedést, a bérek emelkedését és a külföldi befektetéseket. Ebben a kontextusban létfontosságú, hogy a befektetők megértsék a két ország gazdasági pályájának eltérő irányát 2010 óta, valamint a lehetséges közelgő gazdasági kockázatokat – hangsúlyozza Radu Puiu, a XTB Románia elemzője, a tőkepiaci befektetések globális fintech vállalatának munkatársa.

Az életszínvonal költségeinek válsága Magyarországon: emelkedő árak, stagnáló bérek

Magyarország 2023-ban az EU legmagasabb inflációs rátáját jegyezte, elérve a 25,7%-ot. A fő tényezők között szerepel az energiaárak emelkedése, ami nagyban függött az orosz gáztól és olajtól, a forint közel 30%-os gyengülése az euróhoz képest 2018 óta, ami növelte az import költségeit, valamint a kormány által bevezetett ársapkák, amelyek élelmiszer- és üzemanyaghiányhoz vezettek. 2024-re az infláció körülbelül 5%-ra csökkent, de az árak továbbra is 30%-kal magasabbak, mint 2022 előtt, ami aláássa a lakosság vásárlóerejét.

Magyarország emellett élelmiszer-, lakhatási és hitelproblémákkal is küzd. Az élelmiszerárak 2021 óta körülbelül 40%-kal emelkedtek, a leginkább érintett alapvető élelmiszerek között a hús, a kenyér és a tejtermékek szerepelnek. A budapesti bérleti díjak 2020 óta mintegy 50%-kal nőttek az infláció és a korlátozott lakáskínálat miatt, a jelzáloghitel-válság pedig egyre érezhetőbb – sok lakástulajdonos fizetési nehézségekkel küzd, mivel a kamatok 3%-ról több mint 10%-ra emelkedtek.

Az árakkal szemben a bérek úgy tűnik, veszítenek – a nominális bérek 2023-ban 15%-kal nőttek, a kormány által kikényszerített emeléseknek köszönhetően, de a reálbérek, az inflációval korrigálva, 2022 és 2023 között körülbelül 7%-kal csökkentek. A minimálbér továbbra is alacsony, 2024-ben bruttó körülbelül 670 euró havonta – jóval a nyugati országok szintje alatt – említi Radu Puiu.

Magyarország vs. Románia: eltérő gazdasági pályák

2010 óta Románia gazdasága több kulcsfontosságú területen jobb teljesítményt nyújtott, mint Magyarországé. A GDP átlagos növekedése 2010 és 2023 között Romániában 3,3% volt, míg Magyarországon 2,5%. Az infláció tekintetében 2023-ban Magyarország elérte a 25,7%-os csúcsot, míg Románia 16,8%-nál állt meg.

A reálbérek 25%-kal nőttek Romániában ebben az időszakban, míg Magyarországon 7%-os csökkenést mutattak. A közteherviselés is jobban kontrollálva van Romániában, ahol 2024-ben a GDP 48%-át tette ki, szemben Magyarország 75%-ával. Emellett Románia stabilabb külföldi befektetéseket vonzott, évente átlagosan 5 milliárd eurót, míg Magyarországon ez az összeg 3,5 milliárd euró volt.

Romániában erősebb a bérnövekedés, a minimálbér 2010 óta megháromszorozódott, ami az egyik fő előny a magyarországi helyzethez képest. Ezen kívül a román lej stabilabb pénznemnek bizonyult, mindössze 15%-ot veszített az euróhoz képest, míg a magyar forint kb. 30%-ot értéktelenedett el. Románia emellett nagyobb volumenű külföldi befektetéseket vonz, olyan jelentős technológiai vállalatok, mint a Microsoft és az Amazon választották otthonukul, míg Magyarország főként az autóiparra és a kínai akkumulátorgyárakra összpontosított.

Magyarország alacsonyabb munkanélküliséggel büszkélkedhet, körülbelül 4%-kal, szemben Románia 5,5%-os mutatójával. Emellett erősebb ipari alappal rendelkezik, olyan jelentős gyárakkal, mint az Audi, a Mercedes és a BMW. A migrációs válság szempontjából is kedvezőbb a helyzet: 2010 óta Magyarország kb. 500 000 dolgozót veszített, míg Romániában 3,5 millió ember vándorolt ki.

Befagyasztott EU-források: a magyar adósság növekedésének problémája

Az EU több mint 30 milliárd eurós helyreállítási és kohéziós forrásokat tartott vissza a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt. Ebben a helyzetben Magyarország magasabb költségekkel járó hitelre kényszerült, a 10 éves államkötvények hozama jelenleg 6,5%. Ugyanakkor egyre inkább Kína és Oroszország felé orientálódott, például a kínai finanszírozású Budapest–Belgrád vasútvonal esetében.

A közteherviseléssel kapcsolatos kockázatok növekednek: az államadósság és a GDP aránya 2024-ben 75%-ra emelkedett, 2019-es 66%-hoz képest. A kamatkiadások is nőttek, jelenleg a GDP 2,5%-át teszik ki, 2020-as 1,8%-hoz képest.

Az európai források hiányában Magyarország szembesülhet a megszorítások vagy a növekvő adósság felhalmozásának lehetőségével. Ezzel szemben Románia, bár továbbra is korrupcióval és bürokráciával küzd, több EU-forrást képes elnyelni, és az államadósságát a GDP 48%-ánál tartja – magyarázza az XTB Románia elemzője.

Életminőség: egészségügy, oktatás és demográfia hanyatlása

A magyar egészségügyi rendszer összeomlás szélén áll, amit az orvosok és ápolók tömeges kivándorlása Németországba és Ausztriába súlyosbít. Az EU-források befagyasztása miatti orvosi felszerelések hiánya tovább rontja a kórházi helyzetet.

Az oktatás mély válságban van. A magyar diákok PISA-teszten elért eredményei alulmaradtak Szerbia és Románia szintjén, és a Közép-európai Egyetem (CEU) a kormány politikai nyomására kénytelen volt Bécsbe költözni.

Demográfiai szempontból Magyarország jelentős visszaeséssel küzd: a népesség 1990 óta 1,5 millióval csökkent, a születési arány alacsony, mindössze 1,5 gyermekre nőnként, és több mint 500 000 képzett dolgozó hagyta el az országot 2010 óta.

A korrupció és az egyenlőtlenség egészíti ki ezt a nyugtalanító képet. A Viktor Orbán miniszterelnökhöz közel álló oligarchák uralják a médiát, az építőipart és a banki szektort. Magyarországot a Transparency International a legkorruptabb EU-országként tartja számon. Míg Budapest virágzik, a vidéki területek látványosan hanyatlanak, a munkahelyek eltűnésével és a közszolgáltatások romlásával – hangsúlyozza Radu Puiu.

Jövőbeli forgatókönyvek: Fel tud-e találni Magyarország?

A legjobb forgatókönyv szerint, ha az európai források újra megnyílnak, Magyarország államadóssága stabilizálódhat a GDP 70%-a körül, és az infrastrukturális beruházások újraindulhatnak, ami erősebb gazdasági fellendüléshez vezethet.

A legrosszabb esetben, ha az EU-források továbbra is befagyasztva maradnak és recesszió következik, az államadósság 2026-ra meghaladhatja a GDP 85%-át, és a forint összeomlása súlyos pénzügyi válságot okozhat.

A legvalószínűbb azonban, hogy Magyarország fokozatosan ki tud majd mászni a válságból. A szerény, kb. 2%-os gazdasági növekedés folytatódik, és az európai források részlegesen feloldódhatnak, ha a hatóságok korlátozott engedményeket tesznek – hangsúlyozza Radu Puiu, az XTB Románia elemzője.

Forrás: https://adevarul.ro/economie/ungaria-vs-romania-diferente-majore-privind-2442659.html