A magyar kormány vitatott „transzparencia” törvénye nem kerül megvitatásra a parlamentben ősz előtt. Az Fidesz kormányzó párt parlamenti csoportjának vezetője, Máté Kocsis az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy a kormányzó pártok továbbra is jogi eszközöket szeretnének használni a szóláskorlátozások védelmére, de megjegyezte, hogy nézeteltérések vannak arról, hogy mely eszközöket alkalmazzanak. Elmondta, hogy a törvényjavaslat az utóbbi hetekben számos javaslatot kapott, többek között a parlamenti csoportuktól, valamint a Magyar Bankszövetségtől, a Magyar Reklámszövetségtől, az Államfői Hivataltól, a Magyar Ügyvédi Kamarából és a Magyar Lapkiadók Egyesületétől. Hozzátette, hogy most már fontosabbnak tartják, hogy fellépjenek az „ukrán propagandával” és a feltételezett „dezinformációval” szemben. Emlékeztetőül, május végén az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot. “A Bizottságnak komoly aggályai vannak e javaslattal kapcsolatosan. Ha a javaslatot a jelenlegi formájában elfogadják, az súlyos megsértése lesz az EU alapelveinek és jogszabályainak. Ezért kérjük a javaslat visszavonását a jogalkotási folyamatból – mondta akkor a Bizottság képviselője az Euronewsnak. A képviselő hozzátette: “Nem habozunk megtenni a szükséges lépéseket, ha a javaslatot elfogadják.” Azonban nem világos, hogy vajon az EU nyomása szerepet játszott-e a jelenlegi késedelemben. A vitatott magyar jogszabály nyilvántartásba veszi azokat a független újságokat és civil szervezeteket, amelyek külföldi finanszírozást használnak a „közpolitika befolyásolására”, így a gazdasági folyamataikat egy adóhatóság ellenőrzi. A pénzmosás elleni szolgálat széleskörű ellenőrzési és adatvisszanyerési hatásköröket kap, míg a törvényt sértő civil szervezeteket és üzleti társaságokat súlyos pénzbírságokkal sújtják. Az ellenzéki pártok és a civil szervezetek a jogszabályt súlyosan alkotmányellenesnek és az EU jogának megsértésének minősítették.
