Magyarország lemondta a május 12-re tervezett találkozóját egy ukrán delegációval a nemzeti kisebbségek jogairól, ahogyan Magyarország külügyminisztériumának helyettes minisztere május 11-én bejelentette, a két ország közötti egyre súlyosabb kémbotrány közepette.
„Lemondtam a holnapi találkozót, mert úgy vélem, a magyar-ukrán kapcsolatok legújabb fejleményei nem teszik lehetővé egy őszinte és konstruktív vitát egy olyan fontos és érzékeny kérdésről, mint a nemzeti kisebbségek jogai” – írta Magyar Levente, a magyar külügyminisztérium helyettes minisztere.
Május 9-én az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) állítólag lebontott egy magyar katonai hírszerző hálózatot, amely a Kárpátalján működött, és két ügynököt tartóztatott le, akiket az ukrán állam elleni kémkedéssel vádoltak.
Röviddel ezután, május 9-én Magyarország állítólag kiutasított két „kémkedéssel vádolt” diplomata fedőszervezetű személyt az ukrán budapesti nagykövetségről, ahogyan Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nyilatkozott. Szijjártó nyilatkozatára válaszul Szibiha Andrij ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy Ukrajna két magyar diplomátát küldi el Kijevből.
A Kyiv Independent nem tudta függetlenül ellenőrizni a kémkedéssel kapcsolatos vádakat.
Kárpátalja egy jelentős magyar kisebbséggel rendelkező régió, amely érzékeny helyzetben van a NATO keleti határán. Kijev régóta vádolja Budapestet Ukrajna szuverenitásának aláásásával politikai beavatkozással és kettős állampolgársági programokkal.
Budapest többször is vádolta Kijevet az ukrajna délnyugati részén koncentrálódó magyar kisebbség diszkriminálásával, amit az ukrán vezetés tagad. A viták nagy része Ukrajna nyelvi törvényei körül forog, amelyek előírják, hogy az ötödik osztály feletti oktatás legalább 70%-a ukrán nyelven történjen.
Míg Budapest ezt a magyar kisebbség elleni diszkriminációnak nevezte, addig Kijev azt válaszolta, hogy csak az a cél, hogy minden ukrán állampolgár rendelkezzen elegendő tudással a hivatalos nyelvről.
Magyarország 11 pontból álló kérést fogalmazott meg Ukrajnához a nemzeti kisebbségek jogait illetően, amely magában foglalta egy nemzeti iskola státuszának visszaállítását, a magyar nyelven történő érettségi letétel lehetőségét, valamint a magyar nyelv használatát a közéletben.
A botrány által felerősödött feszültségek előtt a két ország az elmúlt hónapokban igyekezett helyreállítani a kapcsolatokat ebben a kérdésben.
Zelenszkij Volodimir elnök 2024 októberében azt mondta, hogy Kijev egy kétoldalú együttműködési dokumentumot készít Budapest felé, hogy „megtisztítsa a félreértéseket” a két ország között. Az ukrán külügyminiszter, Szibiha Andrij szeptember 30-án, Szijjártóval folytatott tárgyalások után azt nyilatkozta, hogy mindkét fél „pozitív dinamikát” lát a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések megoldásában.
2023 szeptemberében az ukrán parlament jóváhagyta a nemzeti kisebbségek törvényének módosításait, amely az Európai Bizottság által 2022 júniusában javasolt hét lépés egyike volt Ukrajna EU-csatlakozásához. A módosításokat Zelenszkij novemberben írta alá törvénybe.
Magyarország továbbra is pozitív kapcsolatokat ápol Oroszországgal, ellentétben más EU-tagállamokkal. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktorot széles körben a legmoszkvabarátabb vezetőnek tartják az EU-ban Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja alatt. Többször is ellenezte Ukrajna katonai támogatását, azt állítva, hogy a nyugati támogatás csak elhúzza a háborút.
Március 26-án Szijjártó Moszkvába látogatott, hogy megvitassa a két ország közötti folytatódó gazdasági együttműködést.
