Magyarország parlamentje kedden elfogadott egy törvényt, amely megkezdi az ország hivatalos kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Ez lépés éles nemzetközi kritikát váltott ki és vitát gerjesztett az időzítése miatt. A törvényt, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kormánypártja, a Fidesz hagyott jóvá, az Római Statútum 127. cikkelye alapján egyéves kilépési folyamatot indít el.
A döntést követően Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök magas szintű látogatása Budapestre, akivel szemben az ICC nemrég letartóztatási parancsot adott ki. Netanyahu háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények miatt áll kihallgatás alatt, összefüggésben Izrael gázai katonai műveleteivel, különösen a civilek ellen intézett támadások és a humanitárius segélyek akadályozása miatt. Bár Magyarország a törvényhozásában nem hivatkozott közvetlenül a parancsra, a kritikusok az időzítést arra használják fel, hogy bizonyítéknak tekintsék Orbán kormányának szándékát, hogy elkerülje a kötelezettségét Netanyahu letartóztatására, ha az belép a magyar területre.
Orbán a közösségi médiában védte a lépést, kijelentve, hogy Magyarország elutasítja a “politikai indíttatású vádemelések” célozzák meg a szuverén nemzeteket és vezetőket, akik védik népüket. Hangsúlyozta Magyarország elkötelezettségét szövetségesei mellett, tovább növelve az aggodalmakat, hogy a kilépés célja Netanyahu védelme. Az ICC Netanyahu-t vádlottként szerepelteti a honlapján, és az Római Statútum szerint Magyarország jelenleg köteles együttműködni a bírósággal, beleértve a letartóztatási parancsok végrehajtását, amíg a kilépés hatályba nem lép.
Az Amnesty International elítélte a döntést, figyelmeztetve arra, hogy ez aláássa a komoly bűncselekmények impunidadja elleni globális küzdelmet. Márciusban a szervezet arra kérte Magyarországot, hogy tartóztassa le és adja át Netanyahut, hangsúlyozva az ország jogi kötelezettségét mint a Római Statútum államfélje. Ezzel a törvénnyel Magyarország lesz az első EU-tagállam, amely megkezdi a kilépést az ICC-ből, aggodalmakat keltve Brüsszelben Magyarország növekvő ellenállásáról a nemzetközi jogi normákkal és intézményekkel szemben.
Jogi szakértők megjegyzik, hogy Magyarországnak hivatalosan értesítenie kell az ENSZ főtitkárát ahhoz, hogy megkezdődjön az egyéves kilépési visszaszámlálás. Ezen időszak alatt az ország jogilag kötelezve van a bíróság joghatóságára a tagsága alatt elkövetett bűncselekmények miatt. A döntés nemcsak Magyarországot elszigeteli az EU-ban, hanem aggasztó precedenst teremt más országok számára, amelyek politikai okokból el akarják kerülni az ICC kötelezettségeit.
Magyarország távozása hatással lehet nemzetközi hírnevére és kapcsolataira az EU-n belül. A kritikusok azt állítják, hogy ez a lépés aggasztó visszavonulást jelez a felelősségre vonás és a nemzetközi igazságosság elől, inkább politikai szövetségek motiválják, mint jogi elvek. Miközben Orbán kormánya a döntést a nemzeti szuverenitás védelmeként ábrázolja, a szélesebb következmények azt sugallják, hogy gyengülnek a multilaterális erőfeszítések a világ legsúlyosabb bűncselekményeinek büntetésében. Magyarország kilépése, bár még nem végleges, jelentős és ellentmondásos fordulópontot képvisel a nemzetközi jogi rendben.
