BUDAPEST, Magyarország – Vasárnap tömeges tiltakozás zajlott Magyarországon, amelyen mintegy 10 000 ember vett részt. A demonstrációt egyes résztvevők a jobboldali populista kormány legutóbbi, alapvető jogokat korlátozó és a független médiát célzó intézkedései elleni ellenállási aktusként értelmezték.

A tiltakozás, amely a legújabb egy sor kormányellenes megmozdulás közé tartozik, néhány nappal azután került sor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pártjának egy képviselője benyújtott egy javaslatot, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy megfigyelje, korlátozza, büntesse és esetleg betiltsa azokat a médiumokat és civil szervezeteket, amelyeket a magyar szuverenitásra veszélyesnek ítél.

A törvényjavaslatot, amelyet Oroszország „külföldi ügynökök” törvényéhez hasonlítanak, valószínűleg megszavazzák a parlamentben, ahol a kormányzó Fidesz-párt kétharmados többséggel rendelkezik. Orbán számos ellenzéki ezt a javaslatot tartja a legelnyomóbb intézkedések közül, amelyeket a hosszú ideje hatalmon lévő vezető a kritikusai ellen irányított az elmúlt 15 évben.

A vasárnapi tiltakozáson a résztvevők megtöltötték a budapesti Országház melletti teret, hogy elítéljék a javaslatot, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy feketelistára tegye azokat a szervezeteket, amelyek bármilyen mértékű pénzügyi támogatást kapnak Magyarországról kívülről, és kitéve őket kiterjedt megfigyelésnek, házkutatásoknak, nagy pénzbírságoknak, valamint esetleges tevékenységük betiltásának.

Orbán pártjának politikusai, valamint a vitatott kormányzati testület, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek feladata a magyar szuverenitásra jelentett veszélyek azonosítása, kifejezetten számos médiumot és korrupcióellenes szervezetet nevezett meg, amelyek állításuk szerint külföldi érdekeket szolgálnak.

A vasárnapi tiltakozáson Jakab Tóth szónok a színpadról azt mondta, hogy a múlt héten benyújtott javaslat „nem más, mint fenyegetés, fenyegetés az emberek ellen, akik szeretnék világosan és szabadon kifejezni véleményüket.”

Tóth hozzátette, hogy úgy véli, a kormánynak kötelessége védelmezni a polgárok szuverenitását a szabad véleménynyilvánítás és a közéletben való részvétel terén. „Ha nem mindenkünké, ha nem mindannyian szabadok, akkor a szuverenitás kizárólag és kizárólag a kormány szuverenitása” – mondta.

Orbán, akiről a közvélemény-kutatások szerint a legkomolyabb kihívás vár a hatalma ellen a jövő évi választásokon, azt állította, hogy külföldi érdekek, elsősorban az Egyesült Államokból és a szomszédos Ukrajnából, megpróbálták kihasználni a független médiumokat és a korrupcióellenes szervezeteket Magyarországon, hogy befolyásolják a közvéleményt azzal a céllal, hogy megdöntsék a kormányát.

Ezek a szervezetek tagadták az ilyen állításokat, és azt hangsúlyozták, hogy munkájukat professzionális színvonalon és a közérdek szolgálatában végzik.

Orbán évek óta szigorú intézkedéseket hozott az NGO-k és a független média ellen, olyan törvényeket hozva, amelyeket a kritikusok szerint célja a nők és kisebbségek védelmét biztosító, jogi és emberi jogi segítséget nyújtó, valamint a hivatalos korrupciót feltáró csoportok stigmatizálása és akadályozása.

Ezek az erőfeszítések 2023-ban fokozódtak, amikor Orbán jobboldali populista kormánya létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, egy hatóságot, amelynek feladata a külföldi befolyást gyakorlónak ítélt szervezetek és médiumok vizsgálata.

A múlt héten benyújtott javaslat széles körben meghatározza, hogy mi számít a szuverenitásra veszélyesnek. Célponttá válhatnak azok a szervezetek, amelyek ellenzik vagy negatív fényben tüntetik fel olyan értékeket, mint Magyarország demokratikus jellege, nemzeti egysége, hagyományos családi struktúrái vagy keresztény kultúrája – ami azt sugallja, hogy még a kormánypolitika legitim kritikája is nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelhető.

A vasárnapi tüntetés két és fél hónapnyi heti tiltakozás után következett, amelyeket egy márciusban elfogadott, az LMBTQ+ közösséget érintő törvény ellen szerveztek. Ez a törvény betiltotta a Büszkeség rendezvényeket, és lehetővé tette a hatóságok számára, hogy arcfelismerő szoftvert használjanak a rendezvényeken résztvevők azonosítására.

A magyar kormány azt állítja, hogy az LMBTQ+ jogokra vonatkozó politikája szükséges a gyermekek védelme érdekében az általa „nemi őrületnek” nevezett jelenség ellen. A kritikusok azonban úgy vélik, hogy ezek az intézkedések a szexuális kisebbségek elleni ellenségeskedés felkorbácsolására és Orbán jobboldali táborának mozgósítására szolgálnak a jövő évi választások előtt.

Forrás: https://www.nwaonline.com/news/2025/may/19/hungarians-protest-foreign-influence-bill/