Az Európa Tanács emberi jogi biztosának kérése szerint a magyar parlament utasítsa el vagy módosítsa a külföldről finanszírozott NGO-kra és médiára vonatkozó törvényjavaslatot, mivel az emberi jogok megsértésére ad okot, írja a news.ro.
A szerdán közzétett, Laszlo Kover parlamenti elnöknek írt levélben Michael O’Flaherty biztos kijelentette, hogy a jogszabály „súlyos beavatkozásokat tesz lehetővé a civil szervezetek működésébe, olyan mértékben, hogy a folytatásuk lehetetlenné válhat”.
Az Európa Tanács, amely a kontinens fő emberi jogi felügyeleti szerve, a második világháború után alakult meg az emberi jogok és a jogállamiság védelme érdekében.
Viktor Orbán magyar miniszterelnök Fidesz pártja 14-én nyújtotta be a parlament elé a törvényjavaslatot, amely a külföldi finanszírozású szervezetek listájának elkészítését és működésük korlátozását, vagy akár bezárásukat írja elő, ha azokat a magyar szuverenitást és kultúrát fenyegetőnek tartják.
Orbán, aki többször is összetűzésbe került az EU-val az általa folytatott politikák miatt, amelyeket a bírálók a demokrácia aláásásaként említenek Magyarországon, ezeket a csoportokat „árnyékosztagnak” nevezte, amelyet külföldi hatalmak finanszíroznak az állam aláásására. Márciusban ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz az független sajtó, az ellenzéki politikai szereplők és NGO-k külföldi finanszírozása ellen, fokozva ezzel kampányát a 2026-os választásokra, ahol komoly kihívással néz szembe egy új ellenzéki párt részéről.
O’Flaherty, akinek irodája független mandátummal rendelkezik az emberi jogok érvényesítésének elősegítésére a 46 tagállamban, arra kérte a magyar törvényhozókat, hogy tartsák magukat távol a törvény elfogadásától, hacsak az nem módosul a nemzetközi emberi jogi jogszabályoknak megfelelően.
A törvényjavaslatot várhatóan június közepén fogják jóváhagyni, mivel Orbán pártjának parlamenti többsége van.
A törvényjavaslat tüntetéseket váltott ki, és több mint 80 európai hírügynökség fő szerkesztője írt alá hónapban egy petíciót, amely a törvény visszavonását kérte.
A magyar kormány szóvivője, Zoltan Kovacs, a múlt hónapban kijelentette, hogy a törvényjavaslatot „a külföldi finanszírozású szervezetek iránti növekvő aggodalmak válaszlépéseként” nyújtották be.