2010 óta a Viktor Orbán miniszterelnök által vezetett magyar kormány egyre konfliktusosabb politikát folytat az Európai Unióval szemben, ami az uniós források befagyasztásához, politikai elszigeteltséghez és egyre súlyosabb gazdasági kihívásokhoz vezetett. Bár az ország elkerülte a teljes összeomlást, erős ipari kapcsolatoknak és belső ösztönzőknek köszönhetően, az életszínvonal drasztikus romlása, a megélhetési költségek emelkedése és a hosszú távú szerkezeti kockázatok fenyegetik a jövőbeli stabilitását. Eközben Románia, saját kormányzási problémái ellenére, megelőzte Magyarországot a legfontosabb gazdasági mutatók terén, beleértve a GDP-növekedést, a bérek emelkedését és a külföldi befektetéseket. Ebben a kontextusban létfontosságú, hogy a befektetők megértsék a két ország eltérő gazdasági pályáját 2010 óta, valamint a lehetséges közelgő gazdasági kockázatokat – hangsúlyozza Radu Puiu, az XTB Románia elemzője, a tőkepiaci befektetések globális fintech vállalatának képviselője.
Az életszínvonal válság Magyarországon: emelkedő árak, stagnáló bérek
Magyarország 2023-ban az EU legmagasabb inflációs rátáját jegyezte, elérve a 25,7%-ot. A fő tényezők között szerepel az energiaárak emelkedése, ami nagyban függött az orosz gáztól és olajtól, a forint közel 30%-os gyengülése az euróhoz képest 2018 óta, ami növelte az import költségeit, valamint a kormány által bevezetett ársapkák, amelyek élelmiszer- és üzemanyaghiányhoz vezettek. 2024-re az infláció körülbelül 5%-ra csökkent, de az árak továbbra is 30%-kal magasabbak, mint a 2022 előtti szintek, ami aláásta a lakosság vásárlóerejét. Magyarország emellett élelmiszer-, lakhatási és jelzáloghitel-problémákkal is küzd. Az élelmiszerárak 2021 óta körülbelül 40%-kal emelkedtek, a leginkább érintett alapvető élelmiszerek között a hús, a kenyér és a tejtermékek szerepelnek. A budapesti bérleti díjak 2020 óta kb. 50%-kal nőttek az infláció és a korlátozott lakáskínálat miatt, a jelzáloghitel-válság pedig egyre érezhetőbb – sok lakástulajdonos fizetési nehézségekkel küzd, mivel a kamatok 3%-ról 10% felettire emelkedtek. Az árakkal szembeni harcban a bérek úgy tűnik, veszítenek – a nominális bérek 2023-ban 15%-kal nőttek, a kormány által kikényszerített emeléseknek köszönhetően, de a reálbérek, az inflációval korrigálva, 2022-2023 között kb. 7%-kal csökkentek. A minimálbér továbbra is alacsony, 2024-ben bruttó körülbelül 670 euró havonta – jóval a nyugati országok szintje alatt – említi Radu Puiu.
Magyarország vs. Románia: eltérő gazdasági pályák
2010 óta Románia gazdasága több kulcsfontosságú területen jobb teljesítményt mutatott, mint Magyarországé. A GDP átlagos növekedése 2010 és 2023 között Romániában 3,3% volt, szemben Magyarország 2,5%-ával. Az infláció tekintetében 2023-ban Magyarország elérte a 25,7%-os csúcsot, míg Romániában 16,8% volt. A reálbérek Romániában 25%-kal nőttek ebben az időszakban, míg Magyarországon 7%-os csökkenést mutattak. A közteherviselés is jobban kontrollálva van Romániában, ahol 2024-ben a GDP 48%-át tette ki, szemben Magyarország 75%-ával. Emellett Románia stabilabb külföldi befektetéseket vonzott, évente átlagosan 5 milliárd euróval, szemben Magyarország 3,5 milliárd eurójával. Romániában erősebb a bérnövekedés, a minimálbér 2010 óta megháromszorozódott, ami az egyik fő előnye Magyarországgal szemben. Továbbá a leu stabilabb pénznem volt, mindössze 15%-ot veszített az euróhoz képest, míg a magyar forint kb. 30%-ot értéktelenedett el. Románia nagyobb mértékű külföldi befektetéseket vonz, olyan nagy technológiai vállalatok, mint a Microsoft és az Amazon választották ki, míg Magyarország főként az autóiparra és a kínai akkumulátorgyárakra összpontosított. Magyarország alacsonyabb, kb. 4%-os munkanélküliségi rátával büszkélkedhet, szemben Románia 5,5%-ával, és erősebb ipari alappal rendelkezik, olyan jelentős gyárakkal, mint az Audi, a Mercedes és a BMW. A migrációs válság kevésbé súlyos volt, mint Romániában: 2010 óta Magyarország kb. 500 000 dolgozót veszített, míg Romániában 3,5 millió ember vándorolt ki.
Az EU-források befagyasztása: a magyar adósság növekedésének problémája
Az EU több mint 30 milliárd eurós helyreállítási és kohéziós forrásokat tartott vissza Magyarországtól a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak miatt. Ebben a helyzetben Magyarország magasabb költségekkel járó hitelre kényszerült, a 10 éves államkötvények hozama jelenleg 6,5%. Ugyanakkor egyre inkább Kína és Oroszország felé orientálódott, például a kínai finanszírozású Budapest–Belgrád vasútvonal esetében. A közteherviselési kockázatok növekednek: az államadósság és a GDP aránya 2024-ben 75%-ra emelkedett, szemben 2019-es 66%-ával. A kamatkiadások is nőttek, elérve a GDP kb. 2,5%-át, szemben 2020-as 1,8%-ával. Az európai források hiányában Magyarország szembesülhet a megszorítások vagy a növekvő adósság felhalmozásának lehetőségével. Ezzel szemben Románia, bár továbbra is korrupcióval és bürokráciával küzd, több uniós forrást képes elnyelni, miközben az államadósságát a GDP 48%-án tartja – magyarázza az XTB Románia elemzője.
Az életminőség: egészségügy, oktatás és demográfia hanyatlása
Magyarország egészségügyi rendszere összeomlás szélén áll, miután orvosok és ápolók tömegesen vándoroltak ki Németországba és Ausztriába. Az egészségügyi felszerelések hiánya, az EU-források befagyasztása miatt, tovább súlyosbítja a kórházi helyzetet. Az oktatás mély válságban van. A magyar diákok PISA-teszt eredményei Szerbia és Románia szintje alá csúsztak, és a Közép-európai Egyetem (CEU) Bécsbe költözött a kormány politikai nyomásának hatására. Demográfiai szempontból Magyarország jelentős visszaeséssel küzd: a népesség 1990 óta 1,5 millióval csökkent, a születési arány alacsony, mindössze 1,5 gyermekre nőként, és több mint 500 000 képzett munkaerő hagyta el az országot 2010 óta. A korrupció és az egyenlőtlenség tetézi ezt a nyugtalanító képet. A Viktor Orbán miniszterelnökhöz közel álló oligarchák uralják a médiát, az építőipart és a banki szektort. Magyarországot a Transparency International a legkorruptabb EU-országként tartja számon. Míg Budapest virágzik, a vidéki területek látványosan hanyatlottak, a munkahelyek eltűnésével és a közszolgáltatások romlásával – hangsúlyozza Radu Puiu.
Jövőbeli forgatókönyvek: Fel tud-e találni Magyarország?
A legjobb forgatókönyv szerint, ha az európai források újra megérkeznek, Magyarország államadóssága stabilizálódhat a GDP 70%-a körül, és az infrastrukturális beruházások újraindulhatnak, ami erősebb gazdasági fellendüléshez vezethet. A legrosszabb esetben, ha az EU-források továbbra is befagyasztva maradnak és recesszió következik be, az államadósság 2026-ra meghaladhatja a GDP 85%-át, és a forint összeomlása súlyos pénzügyi válságot válthat ki. A legvalószínűbb azonban, hogy Magyarország fokozatosan ki tud majd mászni a válságból. A szerény, kb. 2%-os gazdasági növekedés folytatódik, és az európai források részlegesen feloldódhatnak, ha a hatóságok korlátozott engedményeket tesznek – hangsúlyozza Radu Puiu, az XTB Románia elemzője.
