Jozsef Sebestyen, egy 45 éves kettős állampolgárságú ukrán-magyar férfi halála diplomáciai összeütközést váltott ki Magyarország és Ukrajna kormánya között, a magyar és ukrán sajtó tudósítása szerint. Sebestyen, aki a nyugat-ukrajnai Berehove-ból származott, kényszerbehívásra került június 14-én, és július 8-án hunyt el egy pszichiátriai kórházban, miután állítólag vasrudakkal megverték őt a mozgósítás után. Sebestyen családja azt állítja, hogy fizikai bántalmazásokon esett át egy erdőben, ahol arra kényszerítették, hogy aláírjon dokumentumokat, mert fenyegetést kapott, hogy a frontra küldik. “Egy erdőbe vittek más férfiakkal együtt, és ott elkezdtek verni” – mondta Sebestyen a családtagjainak, ahogy a magyar Mandiner közölte. Az ukrán katonai hatóságok tagadták a végső orvosi jelentésben szereplő sérülések létezését, és elutasítják a hátrányos bánásmód, kényszermunka vagy emberi jogok megsértésének bármilyen vádját a Területi Katonai Toborzó Központok részéről. A hír azonnal diplomáciai feszültségeket szült. Július 10-én Sandor Fegyir ukrán nagykövetet hivatták a magyar Külügyminisztériumban Budapesten. Ugyanezen a napon Viktor Orban miniszterelnök az közösségi médiában kijelentette: “Egy magyar állampolgárt megvertek, és a halálba vertek Ukrajnában. Egy olyan ország, ahol ez megtörténhet, nem lehet az Európai Unió tagja.” Sebestyen ügye újra reflektorfénybe helyezte a kényszerbehívásról és a toborzási folyamat során állítólagosan elkövetett visszaélésekről szóló panaszokat. A kárpátaljai lakosok beszámolói olyan eseteket rögzítenek, ahol családtagok elmondják, hogy “véres ruhát kapnak vissza” a behívottaktól, és leírják, hogyan érvénytelenítik gyakran az orvosi mentességeket. Több állampolgár arról számolt be, hogy magas összegeket kellett fizetniük a katonai szolgálat elkerüléséért, míg kritikus hangok és újságírók azt állították, hogy célzottan alávetik őket a toborzásnak. Dmytro Lubynets, az ukrán emberi jogi biztos szerint 2024-ben a hivatalába 3.500 panasz érkezett az emberi jogok lehetséges megsértéséről a toborzással kapcsolatban, és az év eddigi részében több mint 2.000. Lubynets jelezte, hogy több mint 50 toborzónak folyik büntetőeljárása. Az Ukrajnában 2022 februárjában bevezetett hadiállapot alatt az etikai kifogás joga eltörlésre került. 2025 márciusában a Velencei Bizottság, az Európa Tanács keretein belül, olyan véleményt adott ki, amely kimondja, hogy az államoknak kötelezően társadalmi szolgáltatási rendszert kell kialakítaniuk, amely különálló, nem büntető jellegű és ésszerű határidőkkel üzemel.
