Újabb erőpróbára készül Budapest és Brüsszel között. Az Európai Bizottság (EB) kérte Magyarországtól, hogy vonja vissza egy törvényjavaslatot, amely a civil szervezetek és a sajtó külföldi finanszírozásának korlátozására irányul. Az EB számára ez a szöveg további hatalmat ad a magyar kormánynak, lehetővé téve a kritikus hangok elnyomását a civil társadalomban. Budapest szerint azonban a legfőbb aggály a “külföldi beavatkozás a politikai életbe”. Márciusban Viktor Orbán bejelentette az “tavaszi nagytakarítást”, egy sor intézkedést, amelyekkel kormánya csökkenteni kívánja a külföldi szereplők, köztük az EB és az USAID (az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) befolyását. Az európai intézmény számára ezek az intézkedések leginkább a kormány ellenfeleit célozzák, legyenek azok bírák, médiák vagy NGO-k. Budapest aggódik a szuverenitásáért.
“Végső soron a magyar átláthatósági törvény nem csupán jogi eszköz, hanem egy világos politikai nyilatkozat is: a magyar demokráciának csak a magyar népnek tartozik beszámolni” – nyilatkozták a Fidesz EP képviselői, Tamás Deutsch és Kinga Gál a sajtónak a hét elején. A magyar kormány szerint 2022-ben több millió dollár külföldi forrást használtak az ellenzéki politikusok a kormány elleni kampányra. Péter Szijjártó, a magyar külügyminiszter egyértelműen jelezte, hogy a kormány nem hajlandó visszalépni a törvénytől. “Jogos a aggodalom, de rossz okból” – mondta. “Nem kellene aggódniuk Magyarország helyzete miatt; nem az átláthatósági törvény miatt, hanem a külföldi beavatkozás miatt egy uniós tagállam politikai életében.”
Ez egy újabb epizód, amely súlyosbítja a Budapest és Brüsszel közötti évtizedes feszültségeket, főként az EB aggályai miatt a jogállamiság tiszteletben tartásáról Magyarországon. Azokra az esetekre reagálva, amelyek az igazságszolgáltatás függetlensége, a kisebbségek jogai vagy az akadémiai szabadság megsértését célozzák, az Európai Bizottság felfüggesztett vagy befagyasztott több mint 20 milliárd eurót a Magyarországnak szánt európai alapokból, amelynek része a Covid utáni helyreállítási tervnek. Annak ellenére, hogy a reformok után néhány részleges kifizetést végrehajtottak, jelentős összegek maradnak visszatartva, és Magyarország még pénzbírságokat is kapott az európai jog megsértéséért, különösen a menedékjog területén.
Ezzel párhuzamosan Viktor Orbán számos erőfeszítést tett, hogy a hangját hallassák az EU-ban, különösen az Ukrajnával és a migrációval kapcsolatos ügyekben. Budapest késleltette vagy megakadályozta több pénzügyi és katonai segélycsomag elfogadását Kijev számára, és ellenállt a Oroszország ellen bevezetett új szankcióknak.
Az EB beavatkozásra fenyeget
Egy másik összecsapás egy hosszú listához csatlakozik. A múlt hétvégén több ezer magyar tüntetett az átláthatósági törvényjavaslat ellen a főváros utcáin. A múlt héten az Európai Parlament vitát folytatott a Magyarország jogállami helyzetére vonatkozó legfrissebb fejleményekről. Tineke Strik, az Európai Parlament Magyarországért felelős jelentéstevője elmondta, hogy a törvény “orosz ügynökökről szóló törvény” másolata. Azt is kijelentette, hogy az Európai Bíróság érvénytelenítheti a törvényt, ha azt elfogadják.
A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a hatóságok egy listára írják azokat az NGO-kat és médiákat, amelyeket külföldi támogatásra tartanak, ha a kormány fenyegetésnek ítéli a nemzeti szuverenitásra. A forrásaik befagyasztása is megtörténik. “Az Európai Bizottság nem tudja felfüggeszteni a törvényt, de azonnal felkeresheti a Bíróságot, hogy kérje, hogy az azonnal hozzon intézkedést a felfüggesztésére, mivel már folyamatban van egy eljárás a szuverenitás védelméről szóló törvény ügyében” – emlékeztetett. Másnap 320 NGO és 80 média nyílt levelet adott ki, amelyben a Bizottságot arra kérik, hogy tegyen azonnali lépéseket, például nyilvánosan sürgessék a magyar kormányt a törvényjavaslat visszavonására és új eljárásokat indítsanak, ha Magyarország nem teljesíti a kéréseiket.
A Bizottság szóvivője, aki már nem titkolja, hogy eltökélt szándéka úgy tenni, hogy beavatkozik a tagállamok belső ügyeibe, elmondta, hogy a Bizottság figyelemmel kíséri a törvényjavaslatot. “A Bizottság nagyon aggódik e javaslat miatt. Ha azt elfogadják, az súlyos jogsértést jelent az EU elveivel és jogával kapcsolatban… Nemtől elfogadva nem habozunk, hogy megtegyük a szükséges lépéseket, ha ez a javaslat elfogadásra kerül.”
