A média személyiségei megszólaltak, miután Orbán pártja javaslatot tett a külföldi finanszírozást elfogadó szervezetek megbüntetésére.
Több mint 90 főszeredaktor és kiadó Európa-szerte aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben az EU reagálására szólítanak fel a Magyarországon javasolt jogszabályra, figyelmeztetve, hogy ha ezt elfogadják, az «efektíve a szabad sajtó betiltásához» vezethet.
A hónap elején Viktor Orbán populista pártja, a Fidesz, olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy figyelemmel kísérje, megbüntesse, és esetleg betiltja azokat a szervezeteket, amelyek bármilyen külföldi finanszírozást, köztük az EU-s adományokat vagy támogatásokat elfogadnak.
A javaslatot azonnal kritikák érték az ellenzék részéről, akik azt állították, hogy ez lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy potenciálisan bezárja az összes független médiát és közérdekű kérdésekkel foglalkozó civil szervezetet.
A héten közzétett nyilatkozatot, amelyet 23 ország vezető média személyiségei írtak alá, a törvényjavaslatot «tekintélyelvű taktikákra» vezethető vissza, amelyek Oroszországban valósultak meg Vlagyimir Putyin vezetése alatt, utalva az orosz «különböző ügynökökről» szóló törvényre.
A magyar törvény, amely lehetővé tenné az állam számára, hogy tiltólistára helyezze a szervezeteket, magas büntetéseket vethet ki rájuk és megtilthatja nekik az adományok elfogadását, úgy lett megfogalmazva, hogy «olyan általános, hogy gyakorlatilag bármilyen közéleti vagy vitával foglalkozó szervezetre érvényes lehet».
Orbán legújabb lépése, amely a jövő évi választások előtt különösen jelentős, tekintettel arra, hogy Péter Magyar, a Fidesz egykori elit tagja, példa nélküli kihívása elé néz, különösen figyelemre méltó a tágabb politikai kontextusban. «A szabad sajtó túlélése nem helyi ügy, különösen egy olyan régióban, ahol egyre több populista vezető alkalmazza Viktor Orbán technikáit.»
A nyilatkozat aláírói között található Katharine Viner, a Guardian főszerkesztője, a francia Libération és a lengyel Gazeta Wyborcza lapok szerkesztői, és felhívják az EU-t és a kormányokat Európa-szerte, hogy tegyenek meg mindent lehetőségeikért annak érdekében, hogy megakadályozzák a törvényjavaslat elfogadását.
Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta folyamatosan vádolják a demokratikus intézmények gyengítésével és a jogállamiság aláásásával Magyarországon.
Az elnyomás legnagyobb terhét az önálló médiák viselik, melyek szabadsága drámaian romlott, Orbán állami támogatásokkal bünteti a kormánykritikus médiákat. Az elgyengült média sok esetben Orbánhoz lojális üzletemberektől került át vételre, és kormányzati szócsővé alakították őket, így a Fidesz és támogatói mára az ország médiájának több mint 80%-át ellenőrzik.
A hónap törvényjavaslatát azonban a kritikusok Orbán eddigi legmerészebb lépéseként említik. «A célja minden kritikus hang elnémítása, és végleg eltüntetni azt, ami megmaradt a magyar demokráciából,» mondták egy közös nyilatkozatban, amelyet több száz civil szervezet és médiaszerv írt alá.
A Magyar Helsinki Bizottság (HHC), amely emberi jogokkal foglalkozó szervezet, a törvényjavaslatot a magyar demokratikus normák erózióját célzó «sötét fordulatnak» nevezte. Márta Pardavi, az elnökhelyettes nyilatkozatában hozzátette: «Ha ezt a törvényt elfogadják, a független hangok Magyarországon nem csupán marginalizálódnak – teljesen elnémulnak.»
A HHC csak egy a sok szervezet közül, amely próbálja az EU-t cselekvésre bírni, mielőtt a Fidesz kihasználja parlamenti többségét a törvény június közepi elfogadására.
«A következmények a magyar határokon túl is megmutatkoznak és már terjednek,» mondta Pardavi. «Ez a nem liberális elnyomás modellje a további exportálásra került kialakításra. Az Európai Uniónak határozottan kell lépnie, mielőtt ez az antidemokratikus forgatókönyv új normává válik.»
Ezt a nézetet osztja a Transparency International is. «Ha ez a törvény elfogadásra kerül, az azonnal fegyverként használható minden olyan ellen, aki megpróbálja megőrizni a jogállamot Magyarországon,» mondta Nick Aiossa, a Transparency International EU igazgatója. «Az EU intézményei nem nézhetik tétlenül, miközben Magyarország támadja a civil társadalmat és rombolja a demokráciát belülről.»
Zoltán Kovács, a magyar kormány szóvivője kijelentette, hogy a törvényjavaslatot azért terjesztették elő, mert attól tartanak, hogy a külföldi szervezetek, főként az Egyesült Államokból és Brüsszelből, befolyásolják az ország politikai diskurzusát.
Szerdán az EU 26 törvényhozója, a politikai spektrum minden oldaláról, nyílt levelet írt Brüsszelnek, amelyben azt kérik, hogy fagyassza be Magyarország minden típusú finanszírozását. A levél, amelyet Daniel Freund német zöldpárti képviselő írt, megjegyzi, hogy a hosszú évek vitái után az EU-val nem történt jelentős előrelépés.
Ehelyett az ország további «aggasztó beavatkozásokat» tapasztalt, mint például a nemrégiben elfogadott törvény, amely betiltja a budapesti Pride felvonulást, és a kormánykritikusok elnémítását célzó törvényjavaslatot.
«A korrupt rezsim további finanszírozása, amely nyíltan aláássa az európai értékeket, elfogadhatatlan,» áll a levélben. «Amikor Európa súlyos külső kihívásokkal néz szembe, egységesen kell kiállnunk a demokrácia és az alapvető jogok védelmében, és meg kell akadályoznunk bármiféle elmozdulást az autoritárius irányba uniónkban.
