A civil társadalom és a jogállam elleni támadások Magyarországon “a legnehezebb esetet” jelentik a növekvő tendenciák között, egészen odáig, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) attól tart, hogy a budapesti ultranacionalista kormány “átlépett egy kritikus határt”, elérve egy “visszafordíthatatlan pontot” – írja az EFE pénteki jelentésében.
“Magyarország, természetesen, már egy ideje erodálja a többségi ellenőrzéseket és egyensúlyokat” – figyelmeztetett a FRA igazgatója, Sirpa Rautio, egy nemrégiben, Bécsben, újságírókkal folytatott találkozón, ahol az ügynökség székhelye található.
Nemrég a FRA egy szokatlanul kemény közleményt adott ki Magyarországgal kapcsolatban, megemlítve a nemrégiben elfogadott törvényt, amely gyakorlatilag betiltja a Gay Pride-ot, valamint az arra vonatkozó jogszabályt, amely lehetőséget nyújthat független civil szervezetek és média szankcionálására, sőt betiltására.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy ezek az jogszabály-módosítások “súlyos aggodalmakat vetnek fel nemcsak Magyarország alapvető jogai, hanem az EU értékeivel szembeni elkötelezettség szempontjából is”.
“Amikor átlépik a határokat, amikor valami igazán drámai történik, és ténylegesen kockázatot jelent a jogok rendszerszintű és súlyos aláásására, reagálnunk kell” – hangsúlyozta Rautio válaszolva az EFE azon kérdéseire, amelyek e közleménnyel kapcsolatosak.
Az újságírókkal folytatott beszélgetés során Rautio emlékeztetett, hogy a FRA már régóta dolgozik a civil társadalom és a jogállam kapcsolatos témákon, és biztosította, hogy “Magyarország ebben a pillanatban a legnehezebb eset, sajnos, közel áll a visszafordíthatatlan ponthoz”.
Rautio üdvözölte a Budapest szerdai bejelentését, miszerint a “transzparencia törvény” szavazását elhalasztották őszre.
Ez a törvény, amelyet Orbán Viktor kormányának kezdeményezésére terjesztettek elő, lehetővé tenné, hogy a külföldi (az EU-ból is) támogatásban részesülő NGO-k vagy médiák, amelyek az hatóságok szerint “veszélyt jelentenek a nemzeti szuverenitásra”, szankcionálhatók és akár meg is tilthatók legyenek.
“Lehetséges, hogy a legrosszabb forgatókönyv nem valósul meg” – nyilatkozta a FRA igazgatója, aki úgy véli, hogy a “drákói” törvény elfogadásába való visszalépés “az emberi jogi szervezetek által gyakorolt nyomás által could be influenced”.
“Valószínű, hogy a nyomás alapvetően azok részéről származik, akik a pénzt kezelik, és az EU szerződések 7. cikkére hivatkozva” – tette hozzá, utalva a Európai Bizottság által bevezetett gazdasági szankciók lehetőségére és arra a szabályozásra, amely lehetővé teszi a tagállamok jogainak felfüggesztését.
Rautio rámutatott, hogy Magyarország jogalkotása “sok esetben nem felel meg az alapvető jogoknak”, és a Gay Pride betiltása “jó példa a gyülekezési és megmozdulási jog korlátozására”.
A finn szakértő jelezte, hogy Magyarországon, ahol Orbán miniszterelnök 2010 óta abszolút többséggel kormányoz, sok intézmény “túszul ejtett”. Így ő azt gondolja, hogy ebben a Közép-Európában található országban még azok az intézmények is befolyásolják a jogok védelmét, amelyeknek a jogok védelmezőinek kellene lenniük, mint például az Alkotmánybíróság, az ellenőrző és korrupcióellenes hatóságok, vagy az emberi jogokkal foglalkozó intézmények.
