Magyarország visszavonta az átláthatósági törvényjavaslatot a szavazás előtt. Az Európai Unió ügynöksége felszólít a jogok védelmére és a szabadságok korlátozásának ellenállására. Sirpa Rautió, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) igazgatója megjegyezte, hogy a magyar parlament nem fog szavazni a „transzparenciáról” szóló törvényről a nyár előtt. Az EFE spanyol hírügynökség kérdéseire válaszolva az igazgató hozzátette, hogy „a legrosszabb forgatókönyv végül nem valósulhat meg” – tájékoztatja a TASR budapesti tudósítója. Rautió úgy véli, hogy ebben a döntésben szerepet játszott a nemzetközi emberi jogi szervezetek nyomása – írja az MTI. Rautió megjegyezte, hogy Magyarország közel áll a „visszafordíthatatlanság” pontjához a jogállamiság romlása terén. Emlékeztetett arra, hogy a FRA régóta foglalkozik a civil társadalom és a jogállamiság kérdéseivel, és úgy véli, hogy Magyarország jelenleg a legnagyobb kihívás az EU-ban, mivel a többségi ellenőrzések és ellensúlyok eróziója már régóta zajlik, és a jogszabályok sok esetben nem felelnek meg az alapjogoknak.
A törvényjavaslat nemzetközi kritikát kapott. Véleménye szerint a Pride-menet kapcsán hozott döntés jó példa arra, hogy Magyarországon hogyan próbálják korlátozni a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot.
A transzparenciáról szóló törvényjavaslat, amely belföldi és külföldi politikai színtéren is kritikákat kapott, a magyar parlament jogi bizottságának napirendjéről levették, amely június 4-én ülésezett. A képviselők a nyár előtt nem is fognak szavazni róla – mondta akkor Máté Kocsis, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. „A frakció egyetértene abban, hogy a szuverenitás védelme érdekében jogi eszközöket kell alkalmazni. Viszont viták folynak arról, hogy ezeknek az eszközöknek milyeneknek kell lenniük” – mondta Kocsis.
Gergely Gulyás, a miniszterelnöki hivatal vezetője az index.hu weboldalon feltett kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az EU-s szankciókra vonatkozó fenyegetés szerepet játszott-e a javaslat elhalasztásáról hozott döntésnél. Gulyás válaszolt, hogy ez a magyar kormányt „nem különösebben ijesztette meg”. Amikor arról kérdezték, hogy a Fidesz parlamenti frakciójában teljes egyetértés van-e az elhalasztás ügyében, a miniszterelnöki hivatal vezetője már nem válaszolt.
A Bizottság a törvény visszavonására szólított fel. Az Európai Bizottság május 24-én felszólította Orbán Viktor miniszterelnök kormányát, hogy vonja vissza az átláthatósági törvényjavaslatot. Figyelmeztettek, hogy ha a jogszabályt a jelenlegi formájában fogadják el, az súlyosan sértené az EU alapelveit és jogszabályait. Az új jogszabály bevezetése szigorú szabályokat hozna a külföldről finanszírozott civil szervezetekre vonatkozóan, amelyeket a magyar szuverenitás kockázataként tartanak számon – mondta a DPA.
Orbán Viktor május 22-én a közszolgálati Kossuth Rádióban azt állította, hogy az ukránok dezinformációs kampányt folytatnak Magyarország ellen, amelynek célja állítólag az, hogy kikényszerítsék Budapest támogatását Ukrajna EU-tagságához. A magyar kormány erre a transzparenciáról szóló törvényjavaslattal reagál.
A magyar parlament május 21-én tárgyalta az átláthatóságról szóló javaslatot a nyilvános életben. A javaslattevő, Halász János a Fideszből a vitában azt mondta, hogy a baloldali választási kampányt 2022-ben külföldről finanszírozták, és ma is több szervezet Magyarországon külföldi érdekeket szolgál ki, például ukrán propagandát terjeszt. Az ellenzék éles kritikát fogalmazott meg a javaslattal szemben, és májusban több demonstrációt is szervezett ellene.
