Sérti-e TikTok hirdetési üzletmodellje a Digital Services Actet? A KapMuG kártérítési eljárás mintperese két új ügyvédet kapott. Magyarország új törvénye tovább korlátozná az NGO-kat.
A nap témája
DSA/TikTok: Az EU-bizottság előzetes értékelése szerint a TikTok videómegosztó platform átláthatatlan hirdetései miatt megszegi az EU Digital Services Act (DSA) szabályait. Konkrétan az EU-bizottság azzal vádolja a TikTokot, hogy nem tesz közzé hirdetési archívumot. A bizottság alelnöke, Henna Virkkunen hangsúlyozza, hogy a polgároknak “joguk van tudni, ki áll az üzenetek mögött, amelyeket látnak”. Az EU-bizottság akár a globális éves forgalom 6%-át is meghaladó pénzbírságot szabhat ki. Riportok: SZ, FAZ, taz, Hbl és zeit.de.
Jogpolitika
AfD-bizottságelnökség: A SZ (Markus Balser) információi szerint az AfD hat bizottságelnökséget követel magának, köztük a költségvetési és a jogi bizottság elnöki posztját. A szerdára kitűzött plenáris ülésen az AfD jelöltjei valószínűleg nem kapnak többséget, így a pozíciók egyelőre betöltetlenek maradnak.
Minimálbér: A jogtudós Arnd Diringer a Munkaügyi Szakértői Fórumon rámutat, hogy a minimálbérbizottság 2025. január 21-től hatályos üzletszabályzat-módosításával a minimálbér meghatározásakor már nem elsősorban a Statisztikai Szövetség tarifaindexének fejlődésére figyel, hanem főként az EU minimálbér-irányelvére. Diringer jogi szempontból kétségbe vonja ezt, mivel az EU minimálbér-irányelv felett “a jogérvénytelenség Damoklész kardja lebeg”, mivel az EU ultra vires cselekedett.
Menekültügy/határzár: A jogtudós Constantin Hruschka a Verfassungsblogon részletesen kifejti, hogy a menedékkérők határon történő elutasítása “nyilvánvalóan jogsértő – tehát egyértelmű jogszegés”. Az AEUV 72. cikke nem alkalmazható. Jelenleg nincs jogilag releváns túlterheltség a német hatóságok részéről.
Reinhard Müller (FAZ) szerint az EU határain “lehet és kell visszautasítani”, ha “a menedékrendszer alapvetően nem működőképes”. Ezzel szemben Frederik Eikmanns (taz) úgy véli, hogy Merz és Dobrindt “zsákutcába manővereztek”. Konkrét kérdések, például a visszautasítások jogalapjáról, válasz nélkül maradnak.
Menekültügyi eljárás: A tudományos munkatárs Maximilian Gschwendner a JuWiss-Blogon kifejti, hogy a koalíciós szerződésben rögzített szándék, miszerint a menekültügyi eljárásokban a hivatalból történő vizsgálat elvét a bizonyítási elvvel helyettesítenék, sérti az Alaptörvényt és az EU jogát. Az Alaptörvény 20. § (3) bekezdésének jogállami elve és a 19. § (4) bekezdésének jogi garanciája alapján “a jogilag és tényileg összetett ügyekben is a jogismeret nélküli polgárok teljes értékű bírói vizsgálatra számíthatnak”.
Digitális szolgáltatások/kisebb korúak védelme: A netzpolitik.org (Sebastian Meineck) bemutatja az EU Digital Services Act (DSA) alapján készült új, nem kötelező irányelveket a kiskorúak védelméről. A szolgáltatók az irányelvek tartalmát követhetik, de az EU rendelet céljait más módon is elérhetik. A szigorú korhatár-ellenőrzéseken kívül az irányelvek javasolják például, hogy a platformok bevezessenek egy különösen korlátozott gyermekmódot.
Igazságszolgáltatás
BayObLG – Wirecard-befektetők: A SZ (Stephan Radomsky) és a FAZ (Mark Fehr) információi szerint Peter Mattil, a Wirecard volt befektetője, Kurt Ebert ügyvédje, aki a kártérítési igények miatt indított mintperes eljárásban a mintperes képviselője volt, lemondott megbízásáról. Ennek okaként “különböző stratégiákat” említett a mintperes csapatában, amelyek “nem kompatibilisek”. Elmar Vitt ügyvéd továbbra is Ebert személyes képviselője marad; Wolfgang Schirp és Marc Liebscher ügyvédek csatlakoznak a csapathoz.
BVerfG a távolléti ítéletről: A Bundesverfassungsgericht helyt adott egy vádlott alkotmányjogi panaszának, akit a Landgericht (LG) Frankfurt/M. távollétében és védőügyvédje nélkül ítélt el. A másodfokon eljáró LG Frankfurt/M. jogtalanul fogadta el a távolléti tárgyalás feltételeit a StPO 329. § (2) mondat 1. alternatívája szerint, és csak az ügyészség fellebbezését tárgyalta. Azzal, hogy az elsőfokú ítéletet úgy módosította, hogy az eredetileg kiszabott 150 napidíj helyett nem próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, “anélkül, hogy személyes benyomást szerzett volna a panasztevőről”, “jogállamellenes módon távolodott el a büntetőjogot uraló büntetés arányosságának elvétől”. LTO közölte.
BGH a gyilkossági szándékról/kvarchomokkesztyűkről: A Bundesgerichtshof 2024 decemberi határozatában “átfogó joghibákra” hivatkozva megváltoztatta a Landgericht Marburg ítéletét, amelyben csak veszélyes testi sértésért ítéltek el. Az egyik elkövető kvarchomokkal megerősített kesztyűvel többször az áldozat arcába ütött, aki ennek következtében többek között törött szemüregeket szenvedett el. Az ilyen “rendkívül veszélyes erőszakos cselekmények” esetében kézenfekvő, hogy legalább a feltételes gyilkossági szándékot vizsgálják. A beck-aktuell közölte.
BGH az NJW-narancsról: A LTO most összefoglalja a Bundesgerichtshof 2025. április 24-i határozatát és az azt megelőző jogvita a Bundespatentgericht (BPatG) előtt a “NJW-narancs” védjegyvédelemről. A BPatG “túlzott követelményeket támasztott a kérelmező előadásával szemben”, és ezzel megsértette a jogi meghallgatásra való jogát, mivel bizonyítania kellett volna egy szakvélemény jogtalan befolyásolását.
OLG Frankfurt/M. a bíró nevének megnevezéséről: Az Oberlandesgericht Frankfurt/M. május 8-i ítéletével elutasított egy bírónőnek a “Rechte Richter” című könyvben (Joachim Wagner) a teljes nevének megnevezése elleni tiltópert. A könyvkiadó véleménynyilvánítási szabadsága és a közvélemény tájékoztatási érdeke elsőbbséget élvez a bírónő személyiségi jogával szemben. A bírósági tárgyalások nyilvánosságának elve miatt lehetséges, hogy a résztvevők nevei nyilvánosságra kerülnek. A személyiségi jog csak akkor érvényesül, ha a bírósági eljárásban résztvevők jelentős zaklatást vagy veszélyt kell, hogy féljenek. LTO közölte.
OVG Hamburg a védőügyvéd nevének megnevezéséről: A LTO most közli az Oberverwaltungsgericht Hamburg sürgősségi eljárásban hozott határozatát, amely szerint az Axel Springer Verlag egyik szerkesztőségének sajtójogi tájékoztatási joga van a hamburgi ügyészséggel szemben, hogy megtudja a védőügyvédek nevét egy nyomozási eljárásban. A sajtó tájékoztatási és ellenőrzési funkciója miatt a konkrét esetben a sajtó tájékoztatási érdeke elsőbbséget élvez a védőügyvéd általános személyiségi jogával szemben. Az OVG Hamburg a LTO-nak rendelkezésére álló indoklásban hangsúlyozta, hogy a kormányzati szervek által a média megbízhatóság és komolyság szerinti szelektálása bármilyen formában elfogadhatatlan.
VG Köln a tartózkodási tilalomról: Miután a Verwaltungsgericht Köln április végén sürgősségi eljárásban hatályon kívül helyezte a kölni Brüsseler Platzon bevezetett éjszakai nyugalomzavar elleni tartózkodási tilalmat, a város most éjszakai alkoholtilalmat vezetett be a Brüsseler Platzra. A VG Köln ezt enyhébb intézkedésnek tekintette, ahogy a LTO írja.
A bremi igazságszolgáltatás túlterheltsége: A Bremische Richterbund figyelmeztet a bíróságok és az ügyészség “prekár személyi állományára”, amely nem összeegyeztethető az igazságszolgáltatás “törvényi feladataival”. A személyi állományról végső soron a bremi Bürgerschaft dönt költségvetési törvényhozóként, ahogy a LTO egy bremi igazságügyi szóvivőt idéz.
Jog a világban
Magyarország – NGO-k: A magyar kormánypárt, a Fidesz kedden törvényjavaslatot nyújtott be, amely lehetővé teszi a nem kormányzati szervezetek megfigyelését és betiltását, amennyiben azok “veszélyeztetik a nemzeti szuverenitást”. Ehhez a 2023-ban létrehozott “Szabadságvédelmi Hivatal” bővített hatásköröket kapna, együttműködhetne a titkosszolgálattal, és bírságokat szabhatna ki. A magyar ellenzék Orbán tervét “orosz modellű tisztogató törvénynek” bírálja. Riportok: taz (Florian Bayer) és FAZ (Stephan Löwenstein).
ICC/Izrael – Németország magatartása: Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár nyilatkozatai kapcsán, amelyekben Izrael miniszterelnökét, Benjamin Netanjahut, akit ICC elfogatóparancs keretében keresnek, Németországba szeretné meghívni, a LTO (Max Kolter) vázolja Németország jogi kötelezettségeit, valamint az ICC elfogatóparancs alapján történő kiadatási eljárást. Dr. Nikolaos Gazeas ügyvéd szerint az ICC kiadatási kérelmének figyelmen kívül hagyása “semmilyen elképzelhető szempontból nem összeegyeztethető Németország nemzetközi jogi kötelezettségével”.
USA – Állampolgárság/születési jog: Az US-Supreme Court megosztottan állt a kérdéshez, hogy a szövetségi bíróságok megállíthatják-e Trump rendeletét a születési jog részleges felfüggesztéséről. Trump által kinevezett konzervatív bíró, Amy Coney Barrett, aki számos kritikus kérdést tett fel, lehet a döntő szavazat, ahogy a spiegel.de közölte.
Egyéb
GDPR-kártérítés/BVG: A Berliner Verkehrsbetriebe (BVG) körülbelül 180 000 ügyfelének adataira irányuló hacker-támadás kapcsán a LTO (Hasso Suliak) vizsgálja, hogy az ügyfeleknek esetleg kártérítési igényeik lehetnek-e a BVG ellen az GDPR 82. cikk (1) bekezdése alapján. A Bundesgerichtshof joggyakorlata szerint az immateriális kártérítés igénybevételéhez már elegendő, ha az adatvédelmi jogsértés pusztán az ellenőrzés elvesztéséből adódik.
AfD-tagok az állami szolgálatban: A kormányfelügyelő Sofiane Benamor a Verfassungsblogon foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a tisztviselők pusztán AfD-tagságukkal sértik-e hivatali hűségi kötelezettségüket. Bár általánosságban elfogadott, hogy a puszta tagság önmagában nem elegendő a szabad demokratikus alaprend iránti hűségi kötelezettség megsértésének feltételezéséhez, a szélsőjobboldali III. Weg párttal kapcsolatban a Bundesverwaltungsgericht eltérően ítélt, annak “különleges szervezeti dinamikája és a tagok normatív elvárása, hogy aktívan részt vegyenek az alkotmányellenes törekvésekben” miatt. Benamor szerint a III. Weg-ügy lehet az első lépés egy újragondolt adminisztratív alkotmányvédelem felé.
Közhasznú NGO-k: A beck-aktuell (Hendrik Wieduwilt) interj
