Egy 45 éves magyar etnikumú férfi halála Ukrajnában, néhány héttel azután, hogy besorozták az ukrán hadseregbe, heves vitát váltott ki a magyar kormány és a kijevi hatóságok között.
Sebestyén József, kettős ukrán-magyar állampolgár, vasrúddal verve halt meg, miután 2023. június 14-én kényszerből besorozták – mondták el a testvérei a magyar médiának.
Sebestyén, Beregszász városából, 2023. július 8-án halt meg egy pszichiátriai kórházban.
A halála körüli körülményeket a hadsereg tagadta, de az ügye rávilágított a kötelező besorozás problémáira Ukrajnában, ahol a hadsereg a frontvonal védelmére törekszik Oroszországgal szemben, számos veszteség árán.
“Egy erdőbe vittek sok más férfival együtt, és ott kezdtek el verni” – idézi Sebestyént a Mandiner hírportál, ahogyan testvéreinek mesélt.
“A verések főleg a fejre és a testre irányultak. Azt mondták, hogy ha nem írok alá valamit, akkor ‘nullára’ [a frontvonalra] visznek. Annyira fájt, hogy nem tudtam mozogni.”
Július 10-én Sandor Fegyir ukrán nagykövetet a magyar külügyminisztériumba hívták Budapestre az ügy miatt.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki éles kritikusa az ukrán kormánynak és a háborús erőfeszítéseknek, a Facebookon posztolta: “Egy magyar állampolgárt vertek halálra Ukrajnában. Néhány kilométerre a magyar határtól. Egy olyan ország, ahol ez megtörténhet, nem lehet az EU tagja.”
Ugyanezen a napon az ukrán hadsereg közzétette teljes tagadását.
“A kórház végső jelentése szerint a orvosi vizsgálat során nem találtak fizikai sérüléseket” – mondta a nyilatkozat.
“Határozottan elutasítunk minden vádaskodást kényszermunkáról, embertelen bánásmódról vagy emberi jogok megsértéséről, legyenek azok a Területi Katonai Központoktól vagy más katonai tisztviselőktől.”
A hadsereg azt is hozzáfűzte, hogy nyitottak egy “átlátható vizsgálatra az ukrán törvények szerint”.
Az eset a legújabb feszültségponttá vált Orbán kormányának és Volodimir Zelenszkij adminisztrációjának háborújában.
Májusban egy kémügy letartóztatásokhoz vezetett mindkét országban, és diplomáciai kiutasításokat is eredményezett.
Június végén a magyar kormány közzétette legújabb “nemzeti konzultáció” eredményeit, amelyben nyolc okot mutattak be, miért nem engedhetjük Ukrajnát az EU-ba, és megkérték a polgárokat, hogy szavazzanak “nem”.
Több mint kétmillióan tettek így, a közölt eredmények szerint, amelyeket nem ellenőriztek függetlenül.
Az ukrajnai kényszerbesorozás során tapasztalt erőszak állítása nem új keletű. Az ukrán férfiak 25-60 éves kor között jogosultak a hadsereghez, és a legtöbb 18 éven felüli férfi nem hagyhatja el az országot.
A háború kezdete óta a helyzet romlik, de az elmúlt két hónapban különösen súlyosbodott.
“Folyamatosan hallom a rokonoktól, akiket a hadsereg vitt el, hogy visszakapják a vérrel borított ruháikat” – mondta egy magyar nő Kárpátalján, névtelenséget kérve a BBC-nek.
“A helyzet a háború kezdete óta romlik, de különösen az elmúlt két hónapban volt tragikus.”
Gyakran, tudatta, orvosi igazolásokat, amelyek mentesítést adnak a toborzás alól, figyelmen kívül hagynak a katonák – és a birtokosokat szégyenteljesen autókba pakolják és elviszik.
Hatalmas összegeket, “őrült összegeket” kérnek azért, hogy békén hagyják az embereket.
A kormány kritikusai, köztük újságírók is szervezetten céltáblává válnak a besorozás során.
Oleg Dyba, a Zakarpattya Online szerkesztője most éhségsztrájkot folytat katonai fogságban. Állítása szerint azért vitték el, mert írásai a Kárpátokban lévő szélturbinák építéséről felbosszantották a hatóságokat.
Az ukránok a Dmytro Lubynets emberi jogi biztos irodájához fordulhatnak a tisztességtelen vagy erőszakos toborzás miatt.
Nemrég mondta, hogy az irodájuk 2024-re vonatkozóan 3,500 panaszt kapott a besorozás által okozott emberi jogi megsértésekről, és már több mint 2,000 panaszt kaptak az év eddigi részében.
Több mint 50 toborzó ellen indítottak büntetőügyet, mondta.
Az erkölcsi kifogás joga Ukrajnában megszűnt, amikor a hadi állapotot 2022 februárjában hirdették ki – abban a hónapban, amikor Oroszország megkezdte teljes körű invázióját.
Ukrajna Alkotmánybíróságának kérésére a Velencei Bizottság, az Európa Tanács testülete, 2025 márciusában véleményezett a alternatív szolgálatról Ukrajnában.
“Az államnak pozitív kötelezettsége van olyan alternatív szolgáltatási rendszert létrehozni, amelyet el kell különíteni a katonai rendszertől, nem lehet büntető karakterű, és ésszerű időhatárokon belül marad” – mondta.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp3l22z5y2zo