Az EU Bizottság súlyos hiányosságokat észlel számos tagállamban a jogállamiság terén. Bár pozitív fejlemények is történtek, Henna Virkkunen, a Bizottság végrehajtó alelnöke megjegyezte: “De nem szabad ámítani magunkat: a jogállamiság számos EU-tagállamban komoly kihívásokkal néz szembe.” Különösen érinti a problémák közé tartozik az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióval szembeni fellépés, valamint a újságírók és civil szervezetek védelme. A tavalyi ajánlásoknak mindössze 57%-át hajtották végre – soha nem volt ilyen alacsony arány. A jövőben a Bizottság a költségvetési források kifizetését szigorúbban összeköti a jogállamiság tiszteletben tartásával. Virkkunen úgy nyilatkozott: “Magyarország komoly aggodalmat kelt bennünket.” Minden területen számottevő hiányosságok fordulnak elő, a tavalyi jelentésben megnevezett nyolc problémából hét területen semmilyen előrelépés nem mutatkozik. Csak a bírák és ügyészek fizetési feltételei javultak Budapesten. A Bizottság sötét képet fest: a bírák nyomás alatt állnak, és a korrupcióval kapcsolatos esetekben egyre ritkább a vádemelés, különösen magas szinten. A választási kampányok és pártok finanszírozása átláthatatlan, a közbeszerzések ellenőrzése nem megfelelő. Miklós Ligeti, a Transparency International Magyarország igazgatója az RND-nek nyilatkozva azt mondta: “Minden alkotmánybírónk a Fidesz loyalistája, és 15 bíró közül csupán kettő alkalmas a pozícióra, mivel senki sem szakosodott az alkotmányjogra.” Ligeti megerősítette a Bizottság értékelését: “A korrupció elleni harcban a fejlődés nulla.”
Bár az EU nyomására létrehoztak egy integritási ügynökséget, amely az érdekütközésekkel és a korrupcióval foglalkozik, Ligeti kritizálta, hogy az ügynökségnek nincsenek meg a szükséges jogkörök. Nem képes önállóan nyomozni, és nincs hozzáférése a releváns adatokhoz.
A Bizottság szerint különösen problémás a sajtó helyzete: a közszolgálati médiák nem tudnak függetlenül működni. A Viktor Orbán kormány és a Fidesz párt hatóságai a kritikus újságírók ellen indítanak nyomozásokat, és kizárják őket a sajtótájékoztatókról.
A Bizottság a Szlovákia helyzete iránt is aggodalmát fejezte ki, mivel ott is alig tapasztalható előrelépés a korrupció ellen. Robert Fico miniszterelnök alatt több magas rangú ügy elévült, vagy már csak szabálysértésként kezelik. A további ügyek felgöngyölítése nehézkessé vált, mióta megszüntették a súlyos korrupció ellen küzdő különleges ügyészséget. Ott is veszélyben van a média függetlensége.
Több elköteleződést vár el a Bizottság Olaszországtól is. A jelentés megfogalmazza: “A közbeszerzésekben tapasztalható korrupció továbbra is jelentős kockázatot jelent.” A Bizottság a jogi úton való megfélemlítés ellen indított törvénytervezet tervezett reformja miatt is aggodalmát fejezi ki, amely pénzbírságokig és foglalkozási tilalmakig terjedhet.
Németország viszonylag jónak számít a jelentésben. Ugyanakkor a szakemberhiányt a bírák és ügyészek terén kezelni kell. Az EU arra is felszólítja Berlint, hogy erősítse meg az úgynevezett “jogalkotói lábnyomot”: a Bundestagnak nyilvánosságra kell hoznia, hogy kik a lobbisták, akik befolyásolták a törvény előkészítését.
