Az EU Bizottság súlyos hiányosságokat észlel több tagállamban a jogállamiság terén. Bár sok pozitív fejlődés történt, Henna Virkkunen, a Bizottság végrehajtó alelnöke kiemelte: “Nem szabad áltatnunk magunkat: sok EU-államban a jogállamiság komoly kihívásokkal néz szembe.” Különösen érinti az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni intézkedéseket, valamint az újságírók és civil szervezetek védelmét. Az előző év ajánlásainak csak 57%-át valósították meg – ez a legalacsonyabb arány eddig. A jövőben szorosabban összekapcsolják az EU-források kifizetését a jogállamiság tiszteletben tartásával.
“Magyarország komoly aggályokat jelent számunkra” – mondta Virkkunen. Minden területen jelentős hiányosságok vannak; a tavalyi jelentésben említett nyolc hiba közül hét esetén nem látható előrelépés. Csak a bírók és ügyészek fizetésén javított Budapest. A Bizottság sötét képet fest: a bírák nyomás alatt állnak, és a korrupciós ügyekben egyre ritkábban születnek elítélések, különösen nemzeti szinten. A választási kampányok és pártok finanszírozása átláthatatlan, a közbeszerzések ellenőrzése nem megfelelő.
“Minden alkotmánybíró Fidesz-hű, és a 15 bíróból csupán kettő alkalmas a posztra, mivel nem szakosodtak az alkotmánymódozati jogra” – mondta Miklós Ligeti, a Transparency International Magyarország igazgatója a RedaktionsNetzwerk Deutschland-nak (RND) adott interjújában. Megerősítette a Bizottság értékelését: “A korrupcióellenes harc terén a fejlődés nulla.” Noha az EU nyomására integritási hatóságot hoztak létre az érdekelt felek összeférhetetlenségeivel és a korrupcióval foglalkozva, Ligeti kritizálta: “De ennek a hatóságnak nincsenek megfelelő hatáskörei. Nem végezhet önálló nyomozásokat, és nincs hozzáférése a lényeges adatokhoz.”
A Bizottság szerint különösen problémás a média helyzete: a közszolgálati csatornák nem dolgozhatnak függetlenül. Orbán Viktor kormánya és a Fidesz párt hatóságokat küldött a kritikus újságírók ellen, kizárva őket a sajtókonferenciákról.
A Szlovákiában is alig lát előrelépést a korrupcióellenes harcban a Bizottság szerint. Robert Fico miniszterelnöksége alatt több magas szintű bűnügy elévül vagy csak szabálysértésként van nyilvántartva. A súlyos korrupció elleni küzdelemre létrehozott külön ügyészség feloszlatásával nehézzé vált a további ügyek üldözése. A média függetlensége is veszélyben van ott.
A Bizottság többletélkérést támaszt Olaszországgal szemben is. “A közbeszerzésekben előforduló korrupció továbbra is jelentős kockázatot jelent” – áll a jelentésben. A Bizottság aggasztónak találja a tervezett reformot is, amely a média zaklatása ellen bevezetett törvényt módosítaná, pénzbírságokkal és foglalkozásbeli tilalmakkal sújtva az újságírókat.
Németország a jelentésben viszonylag jó színben tűnik fel. Mindazonáltal a német kormánynak meg kell oldania a bírók és ügyészek hiányát. Az EU emlékezteti Berlint, hogy erősítenie kell a “jogalkotási lábnyomot”: a Bundestagnak nyilvánosságra kell hoznia, hogy mely lobbik gyakoroltak befolyást egy törvény megalkotására.
