Az EU Bizottsága számos tagállamban súlyos hiányosságokat észlel a jogállamiság terén. Bár számos pozitív fejlemény tapasztalható, “nem ámítjuk magunkat: sok EU-s államban a jogállamiság komoly kihívásokkal néz szembe” – mondta Henna Virkkunen, a Bizottság végrehajtó alelnöke. Különösen érinti a problémás helyzet a bíróságok függetlenségét, a korrupcióval szembeni fellépést, valamint a újságírók és civil szervezetek védelmét. Mindössze az ajánlások 57%-át valósították meg az előző év óta, ami a legalacsonyabb szám valaha. A jövőben a Bizottság szeretné szorosabban összekapcsolni az EU-források kifizetését a jogállamiság tiszteletben tartásával.
“Magyarország komoly aggodalomra ad okot” – mondta Virkkunen. Minden területen jelentős hiányosságok vannak; a tavalyi jelentésben említett nyolcból hét esetében semmiféle előrelépés nem tapasztalható. Csak a bírák és ügyészek bérének ügyében tett előrelépést Budapest. A Bizottság zavaró képet fest: a bírákat nyomás alá helyezik, és a korrupciós ügyekben egyre ritkábban születnek elmarasztaló ítéletek, különösen a magas szinten. Az választási kampányok és pártok finanszírozása átláthatatlan, a közbeszerzési ellenőrzések pedig elégtelenek.
“Minden alkotmánybíró a Fidesz lojálisa, és a 15 bíró közül csupán kettő alkalmas a posztra, mivel nem rendelkeznek alkotmányjogi szakértelemmel” – mondta Miklós Ligeti, a Transparency International Magyarország igazgatója a RedaktionsNetzwerk Deutschland (RND) munkatársának. Megerősíti a Bizottság értékelését: “A korrupcióellenes küzdelem terén a fejlődés nulla. Mint arról az EU nyomására egy integritásügyi hatóságot hoztak létre, amely az érdekütközésekkel és a korrupcióval foglalkozik. “De ez a hatóság nem rendelkezik a szükséges hatáskörökkel. Nem képes független nyomozásokat lefolytatni, és nincs hozzáférése a releváns adatokhoz” – bírálta Ligeti.
A Bizottság számára különösen problémás a média helyzete: az állami televíziók nem működhetnek függetlenül. Orbán Viktor kormánya és a Fidesz párt hatóságokat irányít a kritikusan politikusokkal szemben is, és kizárják őket a sajtótájékoztatókról.
A Bizottság Szlovákiában sem lát előrelépést a korrupció elleni harcban. Robert Fico miniszterelnök alatt számos magas szintű ügy elévült, vagy csak szabálysértésnek minősítették. Egyéb esetek üldözése nehézkessé vált, mióta a súlyos korrupcióval foglalkozó különleges ügyészség feloszlott. A médiák függetlensége itt is veszélyben van.
Több elkötelezettséget vár a Bizottság Olaszország részéről is. “A közbeszerzésekkel foglalkozó korrupció továbbra is jelentős kockázatot jelent” – áll a jelentésben. A Bizottság aggodalmát fejezi ki a tervezett jogszabályreform miatt, amely a újságírókkal szembeni zaklatási perekre vonatkozik, és pénzbírságokat, valamint foglalkozási tilalmakat irányoz elő.
Németország a jelentésben viszonylag kedvező helyzetben van. Ennek ellenére az országnak a bírák és ügyészek számhiányát kezelnie kell. Az EU arra is felszólította Berlint, hogy erősítse meg a “jogalkotói lábnyomot”: A Bundestagnak nyilvánosságra kell hoznia, hogy mely lobbisták gyakoroltak hatást a jogszabály megalkotására.
