Az EU Bizottsága szerint sok tagállamban súlyos hiányosságok vannak a jogállamiságban. Bár számos pozitív fejleményről számolhatunk be, „ne tévesszük meg magunkat: sok uniós államban a jogállamiság komoly kihívásokkal néz szembe” – nyilatkozta Henna Virkkunen, a Bizottság végrehajtó alelnöke. Különösen aggasztó a bíróság függetlensége, a korrupcióval szembeni fellépés, valamint a újságírók és civil szervezetek védelme. A tavalyi ajánlásoknak mindössze 57%-át valósították meg – ilyen alacsony arányt eddig még nem regisztráltak. A jövőben az EU-juttatások kifizetését szorosabban összekapcsolják a jogállamiság tiszteletben tartásával.
„Magyarország komoly aggályokat okoz nekünk” – mondta Virkkunen. Minden szektorban jelentős hiányosságok vannak; a tavalyi jelentésben említett nyolc probléma közül hét esetében semmilyen előrelépés nem tapasztalható. Csak a bírók és ügyészek fizetésében mutatkozott javulás Budapesten. A Bizottság sötét képet fest: a bírákat nyomás alá helyezik, és a korrupciós ügyekben egyre ritkábban hoznak jogerős ítéletet, különösen nem a magas szinten. A választási kampányok és politikai pártok finanszírozása átláthatatlan, a közbeszerzések ellenőrzése pedig elégtelen.
„Minden alkotmánybíró Fidesz-lojalista, és a 15 bíróból csupán kettő alkalmas a pozícióra, mivel nem szakterületük az alkotmányjog” – nyilatkozta Miklós Ligeti, a Transparency International Magyarország igazgatója a RedaktionsNetzwerk Deutschland-nak (RND). Megerősíti a Bizottság értékeléseit: „A korrupcióellenes harc terén a haladás nulla.” Bár az EU nyomására létrejött egy integritási hatóság, amely az érdekérvényesítéssel és a korrupcióval foglalkozik, „ez a hatóság nem rendelkezik a szükséges hatáskörökkel. Nem végezhet önálló nyomozásokat és nincs hozzáférése releváns adatokhoz” – kritizálja Ligeti.
A Bizottság szerint különösen problémás a média helyzete: A közszolgálati csatornák nem tudnak függetlenül működni. Orbán Viktor kormánya és a Fidesz párt hatóságokat indít el kritikát megfogalmazó újságírók ellen, és kizárja őket a sajtótájékoztatókról.
A Bizottság a Szlovákia esetében is alig tapasztal előrelépést a korrupcióellenes harc terén. Robert Fico miniszterelnöksége alatt számos magas szintű ügy elévült, vagy csak közigazgatási vétségként lett besorolva. További ügyek üldözése nehézkes, mivel a súlyos korrupcióval foglalkozó különleges ügyészséget megszüntették. A média függetlensége is veszélyben van.
További elkötelezettséget vár a Bizottság Olaszországtól is. „A közbeszerzési korrupció továbbra is jelentős kockázatot jelent” – olvasható a jelentésben. A Bizottság aggódik a tervezett törvénymódosítás miatt is, amely újságírókat megfélemlítő perek ellen védelmet nyújtana, pénzbírságokat és akár eltiltásokat is előirányozva.
Németország a jelentésben viszonylag jól szerepel. Mégis, az országnak kezelnie kell a bírók és ügyészek munkaerejének hiányát. Ezenkívül az EU elvárja Berlin-től, hogy erősítse meg a úgynevezett „jogalkotási lábnyomot”: A Bundestagnak nyilvánosságra kell hoznia, hogy mely lobbisták gyakoroltak hatást a jogszabályok megvalósítására.
