A 2025-ös jogállamisági jelentés, amelyet az Európai Bizottság tett közzé, rávilágít a meglévő kritikákra néhány tagállamban, különös figyelmet fordítva Magyarországra és Olaszországra a különböző problémák miatt. A dokumentum a bírói függetlenségtől a újságírók nehézségein át a jogi bizonytalanságokig, amelyek az üzleti életet és a civil társadalmat is érintik, egy összetett helyzetet ábrázol. A jelentés a kulcsfontosságú témák, mint például a korrupció ellen vívott harc, a médiapluralizmus és az Európai Unió egységes piacának működése terén elért korlátozott előrelépéseket is elemzi.
A legkiemelkedőbb problémák Magyarországon: nyolc nem végrehajtott ajánlás
Budapest a 2025-ös jogállamisági lista legrosszabb értékeltje, ezt az Európai Bizottság megerősítette. Magyarország összesen nyolc ajánlást kapott, de az alapvető kérdésekben, mint például a magas szintű korrupció elleni harc, a lobbizás átalakítása, a közszolgálati média függetlensége és a biztonságos civil tér garantálása terén “nincs előrelépés”. Az egyetlen jónak mondható előrehaladás a bírák juttatásának emelése, hogy az megfeleljen az európai standardoknak.
Jogellenes nyomások és jogi korlátozások
A jelentés “jogellenes nyomásokat” említ néhány bírón ellen, különösen a bírósági függetlenségről folytatott belső viták során. Az igazságügyi reform keretében létrehozott Integritási Hatóság a szükséges felügyeleti funkciók végrehajtásában akadályokba ütközik, ezzel hozzáférést korlátozva az EU-s forrásokhoz. Eközben növekvő nyomás nehezedik az újságírókra, akik jelentős kihívásokkal néznek szembe szakmai tevékenységük során; különösen figyelmet érdemelnek a szuverenitás védelmét célzó hivatal által indított nyomozások, amelyek célpontjai az érdeket külföldi érdekek kiszolgálásának vádjával illetett riporterek.
Emellett a civil szervezetek helyzete tovább romlik a jogi bizonytalanságok miatt, amelyek korlátozzák a demokratikus teret. A Bizottság kritikával illette a kormány, Orbán Viktor vezetése alatt, a “rendkívüli hatalomral való széleskörű élést”, amely aláássa a jog uralmát és negatív hatással van az egységes piacon működő vállalatokra.
A jogalkotási aspektust súlyos aggodalmak forrásának tekintik: nő a jogalkotási nyomás a stratégiai ágazatokban működő külföldi cégekre, miközben kétségek merülnek fel a kormányzati beavatkozásról a társasági koncentrációk ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokban, további jogi bizonytalanságot okozva.
Olaszország a korlátozott előrelépések és az információszabadságra vonatkozó új aggodalmak között
Olaszország tekintetében a jelentés korlátozott vagy nullára csökkent előrehaladást jelez a tavalyi ajánlásokat követően a konfliktusok megelőzésére, a lobbizás szabályozására, valamint a még mindig hiányos vagy hatástalan nemzeti nyilvántartásra vonatkozó intézkedések terén, amelyek a politikai adományok kezelésére szolgálnak alapítványokon vagy egyesületeken keresztül.
A újságírók védelme továbbra is elégtelen; a rágalmazás elleni jogalkotási munka nem halad, és nem történik előrelépés a szakmai titkok védelmét célzó ügyekben, miközben növekszik a dokumentált fizikai vagy jogi zaklatások száma az információs szakemberek irányába, a gyakori bírósági eljárások, mint például a zaklató perek, elnyomó eszközként való felhasználásával.
A dossziéban említésre kerül a Paragon botrány is, amely állítólagos kémprogramot érint, amit valószínűleg az olasz titkosszolgálatok használtak az újságírók ellen: bár a Copasir nem erősítette meg, az éberség a szabadságjogokra gyakorolt, eddig soha nem látott behatások miatt rendkívül magas.
A közszolgáltatási rádió- és tévé terén néhány előrelépés figyelhető meg a Rai finanszírozásával kapcsolatban, de a média pluralizmusával kapcsolatos feszültségek továbbra is erősek; a kormány által védett több nyomozás és a külső szakértők között feszültségek tapasztalhatók, amelyek a Rai új vezérigazgatója által bevezetett új szerkesztői irányítással lehetnek összefüggésben. Számos szakértő, mint a jelentésben hivatkozott FN- Szakszervezet (Fnsi), az érdemi szerkesztői autonómia és a politikai-információs egyensúly aggodalmunkra hívja fel a figyelmet az olasz közszolgálati adó műsorában.
A bírói függetlenség percepciója és reformok Olaszországban
A jelentés széles teret szentel az olasz bírói függetlenség értékelésére, megjegyezve a pozitív percepció jelentős növekedését, amely mind a polgárok, mind a vállalatok körében tapasztalható, a 2024-es adatokhoz képest, amelyek szerint a lakosság körében ez 36%-ra emelkedett. Ez a tendencia arra utal, hogy a légkör kevésbé kritikus, ugyanakkor jelentős eltérések maradnak, ahol konkrétan be kell avatkozni.
További előrelépést jegyeznek a globális igazságszolgáltatási rendszer reformjában, amely a szükséges normák fokozatos bevezetését célozza meg; azonban a bírósági testület részéről kifejezett tartalékok is megmaradnak, különösen a bírói és ügyészi karrierkülönválasztásról tervezett alkotmányos projekttel kapcsolatban, amely jelenleg parlamenti vizsgálat alatt áll.
A Legfelsőbb Bíróság pozitívan értékeli a közigazgatási bíróságokra vonatkozó változtatásokat, amelyeket a nagyobb méltányosság felé tett lépésekként tekint, bár a közigazgatási állományban továbbra is hiányosságok mutatkoznak. A büntetőbíróságok digitálisítása folyamatban van, de technikai késedelmeket tapasztal, míg a hosszú eljárási idő problémája továbbra is kritikus, noha az elmaradások kezelésében enyhe javulás mutatkozik.
Az új biztonsági törvény kétségeket ébreszt az olasz közszolgáltatás civil jogairól
A legvitatottabb elemek között említést nyer egy új olasz törvény a belső biztonságról, amely a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet célozza, és több érintett által vitatott. A jogszabály potenciális korlátozó hatásai miatt aggodalmakat kiváltó; a civil tér különösen a fiatal demokratikus jogok, mint az véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés jogainak vonatkozásában.
Az olasz civil tér hivatalos osztályozása “korlátozott”; néhány nemzetközi szervezet erőteljes kritikát fogalmazott meg, rámutatva a potenciálisan önkényes alkalmazásra, amely ellentétben állhat az emberi jogokkal kapcsolatos európai egyezményekkel. Hat különböző ENSZ-képviselő is kihangsúlyozta a különböző jogok, beleértve az összefogás jogát, megsértésének kockázatát.
A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy ezek az intézkedések megfelelő védelmet biztosítanak a személyes szabadságok számára, garantálva a közrend és a demokrácia között a folyamatos egyensúly fenntartását, amelyet az olasz Alkotmány lehetővé tesz. A június 2025-ös intézkedés kapcsán a Legfelsőbb Bíróság is észrevételeket kíván tenni a procedurális meritumra vonatkozóan.
A jogállamiság gazdasági következményei az EU-s politikákban
A politikai és intézményi aspektusok mellett a jelentés ezen kiadása újdonságokat hoz: a jogállamiság hatásainak közvetlen értékelését az uniós gazdaságra vonatkozóan, különösen az Európai Unió egységes piaca működésére nézve.
Brüsszel szerint a jogbiztonság hiányosságai kihívásokat okoznak az üzleti tevékenységek korlátozásában, fenyegetve a gazdasági bizalmat az EU-n belül. Ezért szoros kapcsolat várható az államoknak tett ajánlások, valamint a jövőbeli uniós finanszírozási támogatások között: a jogállamiságra vonatkozó szigorú ellenőrzések garantálják, hogy az EU hosszú távú költségvetési programozása alatt egyértelműen szabályozott keretek között kell kezelni a jogállamiságot.
A tanulmány így egy központi eszközként szolgál a megfelelően működő demokrácia gyors nyomon követésére az Európai Unió keretein belül: lehetőséget ad a gyenge pontok feltárására és serkenti a szükséges jogalkotási beavatkozásokat annak érdekében, hogy a tagállamokban egységesen tiszteletben tartsák az alapvető elveket. Ezzel együtt biztosítva a jogi intézményes jarás indeed and a társadalmi átláthatóságot.
