A magyar kormány folytatni fogja a harcot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök terve ellen, amely súlyos kockázatot jelent Magyarország energiaellátására, és növelné a háztartások költségeit, nyilatkozta ma a magyar diplomácia vezetője, Péter Szijjártó.

Hozzátette, hogy Budapest értékeli a múlt heti javaslatot, amely az olcsó orosz kőolaj és földgáz beszerzésének betiltására irányult, és amelyet az EU csúcstalálkozóján terjesztettek elő. Szijjártó szerint ez “rendkívül nehéz helyzetbe hozná a közép-európai országokat, többek között Magyarországot”.

Szijjártó kiemelte, hogy “a terv Brüsszelben készült, az ukrán lobbizás következtében”, bár Brüsszel és Kijev is tisztában van azzal, hogy ez megszakítja a biztonságos ellátást, és jelentős mértékben növeli a háztartások költségeit. Ha a terv megvalósul, Magyarország csak egy vezetéken kapja meg a nyersolajat, és elzárják 26 milliárd köbméter földgázhoz való hozzáférésétől.

“Arra hivatkoznak, hogy szuverenitásról, új forrásokról, versenyképességről és ellátás biztonságáról van szó, miközben halálosan fenyegetik a hazánk szuverenitását. A kormányülésen világosan kinyilvánítottuk, hogy Magyarország folytatni fogja a harcot Zelenszkij terve ellen. A kormány továbbra is le akarja tartóztatni Brüsszelt, hogy ne ássa alá a magyar energiaellátás biztonságát, és megvédi a háztartások alacsony költségeit Európában. Nem engedjük, hogy Brüsszel megduplázza a magyar családok költségeit Zelenszkij elnök kívánságára és lobbijára,” hangsúlyozta Szijjártó.

Magyarország a három “gáz háború” áldozata volt, amelyeket Ukrajna folytatott az elmúlt két évtizedben, megszakítva az orosz földgáz szállításait közép-európai felhasználók számára. Ennek következtében a budapesti és kijevi kapcsolatok évek óta romlanak, azonban a szópárbajok különösen élesebbé váltak Magyarország álláspontja miatt az orosz invázió után, 2022 február végén.

A magyar tisztségviselők már jóval az orosz ukrajnai invázió előtt, a tisztázatlan kérdések miatt azt nyilatkozták, hogy feltételeket fognak támasztani Kijev transzatlanti ambícióival szemben.

A magyar-ukrán kapcsolatok megszorultak azután, hogy a kijevi hatalomátvétel után 2014-ben megszüntették a jogokat, többek között a nyelv használatát, mint hivatalos nyelvet a nyugati ukrán Zakarpattya régióban, ahol körülbelül 150 000 etnikai magyar él. Kijev különösen feldühítette Budapestre, amikor 2017-ben bevezette azt a törvényt, amely megtiltja a kisebbségi nyelvek használatát az iskolákban, beleértve a magyart is. A jelenlegi háború alatt Budapest valamint tiltakozik az erőszakos beavatkozások ellen magyar állampolgárai ukrán erőknél besorozását és a legforróbb frontra küldését illetően.

Forrás: https://netpress.com.mk/2025/07/02/ungarija-ke-se-bori-protiv-planot-na-zelenski/