Fin dal varo dell’AI Act, gli attivisti per la privacy e per i diritti in ambito digitale hanno sottolineato alcuni possibili punti deboli del regolamento dell’Unione Europea sull’intelligenza artificiale.
A GDPR, amely EU szintű jogszabály az adatvédelemre, különböző kritikák kereszttüzébe került, amelyek főként arra fókuszáltak, hogy a rendvédelmi hatóságok a terrorizmus vagy a nemzeti biztonság megsértése nyomán bevethetik a nép megfigyelésére szolgáló technológiákat, mint például a valós idejű arcfelismerést.
Hamarosan kiderül, hogy ezek a kivételek valóban kiskapuk-e, amelyek lehetővé teszik a rendőrség számára, hogy visszaéljen e „magas kockázatú” rendszerekkel, amelyeket maga az EU is így definiál, hogy tömeges megfigyelést folytasson.
Orbán betiltja a Pride-ot, 60 európai parlamenti képviselő ír von der Leyennek, de a válasza homályos.
Tavaly márciusban Magyarország törvényileg betiltotta a Pride rendezvényeket a LGBTQ+ jogokért, bejelentve, hogy arcfelismerést is alkalmazni fog a résztvevők azonosítására.
A lényeges kérdések, amelyeket a Európai Bizottságnak tisztáznia kell, lényegében két darabból állnak: vajon Magyarország valós időben használ-e biometrikus megfigyelést (a későbbi azonosítás pedig megengedett, szigorú korlátozások mellett), és van-e lehetőség arra, hogy a Pride belekerüljön a rendőrség által meghatározott kivételek közé.
“Véljük, hogy intézkedéseink összhangban állnak az alkotmánnyal és az Európai Unió jogszabályaival” – mondta Viktor Orbán kormányának egy szóvivője, hozzátéve, hogy céljuk megvédeni a gyermekeket az “LGBTQ+ ideológiától”.
A bizottság, ahogy azt Thomas Regnier szóvivő a Politico-nak elmondta, “jelenleg értékeli”, hogy az új magyar törvény megfelel-e az AI Act-nek.
Nem könnyű feladat: az európai mesterséges intelligencia szabályozás 35 millió euróig terjedő bírságokat helyez kilátásba a szabályok megsértése esetén, de az adott EU-tagállamoknak kell eldönteniük, hogy mely hatóságoknak kell azokat kiszabniuk.
Brüsszel mégis tart egy bizonyos mozgásteret: a tagállamoknak mindenképpen értesíteniük kell a Bizottságot, ha engedélyezik a tilalmak alá tartozó gyakorlatokat.
Lehetséges a Pride-ot “nemzeti biztonsági fenyegetésként” felfogni?
Ha egyáltalán nem használják valós időben az arcfelismerést, mi a késedelem a pillanat és a vizuális azonosítás között, amely által a tüntetők arcukat az adott megfigyelési eszközökkel azonosítják?
A magyar példa.
Ádám Remport, a Magyar Civil Liberties Union jogi szakértője szerint a rendőrség használja a megfigyelő kamerákat a demonstrálók rögzítésére, majd a felvételeket vállalja a Tudományos Rendőrségnek, amely az igazi azonosítást a mesterséges intelligencia segítségével végzi.
Az észrevételezetteken felül nyilvánvaló, hogy kifejezetten egy olyan esetben, mint a Pride, a demonstrálók azonosítása nem csupán a 500 euróra becsült bírság kockázatát hordozza magában.
Egy politikai környezetben, mint az magyar, hogy részt vegyen egy LGBTQ+ rendezvényen – helyesen vagy tévesen – politikai vagy szexuális orientációt árnyékolhat, amit egy rendkívül konzervatív kormány tekint olyan “eltérésnek”, ahogy azt a Pride-ot betiltó törvény szövege is kifejezi.
“Látjuk, hogy mi lesz a konkrét következménye a törvények aláfurásának” – nyilatkozott Remport, utalva a kivételek lehetővé tételére a Parlament Európai felhívásával szemben, hogy teljesen tiltsák be a valós idejű arcfelismerést.
Laura Caroli, az AI Act tárgyalásain részt vevő Európai Parlament számára, “még ha Magyarország hivatkozhat a nemzeti biztonságra vagy a Pride-ot terrorista fenyegetésként jelöli meg, akkor is megsérti az AI Act-et” – magyarázta az EurActiv-nak – mert az valós idejű biometrikus megfigyelés tilalmizesolva van a technológiai visszaélések elkerülése érdekében.
Mint Oroszország és Kína.
A helyzet azonban még rosszabb egy másik illiberális európai demokráciában, mint Erdogan Törökországában, ahol a hatóságok biometrikus eszközöket alkalmaztak a demonstrálók azonosítására, akik március 19-től tüntetnek Istanbul polgármesterének, és a tényleges ellenzék vezetőjeként, Ekrem İmamoğlu letartóztatása ellen, ami ezrek letartóztatásához vezetett, sokakat közvetlenül otthonukból vettek őket, miután a arcfelismerési szoftverek által azonosítva lettek.
A Törökországban és Magyarországon történtek közelítik e nemzeteket Oroszország és Kína irányába: itt a valós idejű arcfelismerést már évek óta széleskörűen használják a disszidensek elnyomására vagy olyan kisebbségek üldözésére, mint a ujgurok.
Ezeknek a technológiáknak a hatása kettős: nemcsak lehetővé teszi a rendőrség számára a demonstrálók gyors azonosítását, hanem elrettentő hatást is gyakorol, csökkenti a részvételt a tiltakozásokban, éppen az a félelem miatt, hogy elkerüljék az őrizetbe vételt a demonstráció során, ugyanakkor a rendőrség archívumaiba kerüljenek.
Miért változtat Kína a megfigyelési rendszerén.
Ahogy Orhan Sener, a digitális technológiák szakértője elmondta az Al-Arabiya tévécsatornának, “a 2013-as Gezi Park-i tüntetések alatt a demonstrálók uralták a közösségi hálókat, és a rendőrség nem tudta azonosítani őket. Ma azonban a helyzet megfordult: amikor tüntetni mentek Törökországban, az arcodat az kamerák automatikusan jellemzik és a rendszer képes keresztrefejleszteni az adatokat a közösségi profiloddal, így azonosítanod fogsz.
Alternatív megoldásként ma már használhatók olyan rendszerek, mint a ClearviewAI, az Egyesült Államok által kifejlesztett program (és a világ rendőrségének értékesített), amely kidolgoztott egy rendkívül pontos adatbázist (lakcím, email cím, telefonszám és sok más) arról, aki online megtalálható.
Ezért a demonstrálók egyre inkább maszkokkal, sminkkel vagy más típusú megoldásokkal próbálják elkerülni a megfigyelőrendszert, mint a “ellenséges” képek (grafikai minták, amelyek zavarják a mesterséges intelligenciát).
Bármely formájú elnyomás viszont újfajta ellenállásokat generál. De a kifinomult megfigyelő rendszerek használata egyre inkább csökkenti a disszidencia térét.
