Németország

A Magyar Parlament megszavazta a Nemzetközi Büntetőbíróságtól való kilépést

(A Deutsche Welle kínai nyelvű hírei) A Magyar Parlament kedden (május 20.) jóváhagyta a Nemzetközi Büntetőbíróságtól való kilépésre vonatkozó törvényjavaslatot, azzal az indoklással, hogy az intézmény „politikai indíttatású”. Magyarország lett a harmadik ország a Burundival és a Fülöp-szigetekkel együtt, amely ezt a lépést tette.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke múlt hónapban jelentette be, hogy az EU tagjaként Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságtól, miután Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatása során nyilatkozott. Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen, Orbán fogadta a látogató Netanjahut.

A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnökkel vádolja ezt az izraeli vezetőt Gázában – Netanjahu azonban tagadta ezeket a vádakat.

A parlamenti szavazás során kedden 134 képviselő támogatta a Nemzetközi Büntetőbíróságtól való kilépés javaslatát, 37-en ellene szavaztak, 7-en pedig tartózkodtak.

Peter Szijjarto, Magyarország külügyminisztere kijelentette, hogy amint a döntés hivatalosan életbe lép, Magyarország értesíti az Egyesült Nemzeteket.

Azt állította, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság „politikai indíttatású igazságszolgáltatássá” vált, ami „el nem fogadható”.

Kijelentette: „Nyilvánvaló, hogy Magyarországnak nem szabad egy ilyen szervezet tagjának lennie.”

A Nemzetközi Büntetőbíróságtól való kilépés hatálybalépésének időpontja egy évvel azután lesz, hogy az Egyesült Nemzetek főtitkárának hivatalához benyújtják a kilépési okiratot (ami általában a kilépés hivatalos levele).

A Netanjahu elleni látogatás múlt hónapban volt az első, hogy 2023 óta először járt európai látogatáson.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly novemberben adott ki elfogatóparancsot Netanjahu és Izrael volt védelmi minisztere, Gallant ellen, akiknek a vádpontjai között szerepel a háborús bűnök és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, beleértve az éhínség előidézését is, mint a háború eszközét.

További részletek: Milyen reakciókat váltott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa Izrael, és Hamasz vezetőivel szemben?

A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki a Hamasz katonai vezetője, Muhammad Deif ellen is, de az ügyet februárban visszavonták Deif halála után.

A Nemzetközi Büntetőbíróságot 2002-ben alapították, székhelye Hágában található, célja, hogy meghozza a világ legsúlyosabb bűncselekményeiért felelős egyének felelősségre vonását, különösen akkor, amikor az egyes országok nem hajlandók vagy képtelenek önállóan vádolni.

Összesen 125 ország ratifikálta a Római Statútumot, így elismerve a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát.

Az Egyesült Államok és Oroszország nem tagállamok. Izrael, Kína és Mianmar sem csatlakozott a bírósághoz.

Jelenleg csak Burundi és a Fülöp-szigetek lépett be, majd lépett ki a bíróságtól.

Magyarország 1999-ben írta alá a Római Statútumot, és két évvel később Orbán Viktor első elnöki mandátuma alatt ratifikálta azt.

(A France Presse riportja)

A DW kínai nyelve számos kép- és videóanyagot kínál, keress rá a dw.chinese felhasználónévre, hogy többet láthass a hírekről.

© 2025 a Deutsche Welle szerzői jogai: Minden tartalom a szerzői jogi törvény védelme alatt áll, a Deutsche Welle külön engedélye nélkül nem használható fel. Bármilyen jogsértés kártérítési igényhez és büntetőjogi felelősséghez vezethet.

Forrás: https://www.dw.com/zh/%E5%8C%88%E7%89%99%E5%88%A9%E8%AE%AE%E4%BC%9A%E8%A1%A8%E5%86%B3%E9%80%9A%E8%BF%87%E9%80%80%E5%87%BA%E5%9B%BD%E9%99%85%E5%88%91%E4%BA%8B%E6%B3%95%E9%99%A2/a-72608395

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük