BUDAPEST, Magyarország — Vasárnap körülbelül 10 000 ember vett részt egy tömeges tüntetésen Magyarországon, amelyet egyes demonstránsok a jobboldali populista kormány által az alapvető jogok korlátozására és a független média elleni fellépésre irányuló intézkedések elleni ellenállásnak neveztek.
A tüntetés, amely a legújabb az utóbbi időben zajló kormányellenes megmozdulások sorában, néhány nappal azután került sor, hogy a miniszterelnök Viktor Orbán pártjának egy képviselője benyújtott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy figyelje, korlátozza, büntesse és esetleg betiltsa azokat a médiavállalatokat és nonprofit szervezeteket, amelyeket az ország szuverenitására veszélyesnek ítél.
A törvényjavaslatot, amelyet Oroszország „külföldi ügynökök” törvényéhez hasonlítanak, várhatóan elfogadják a parlamentben, ahol Orbán vezető Fidesz-pártja kétharmados többséggel rendelkezik. Orbán számos ellenzéki ezt a javaslatot a legelnyomóbb intézkedések közé sorolja, amelyeket a hosszú ideje hatalmon lévő vezető a kritikusai ellen indított az elmúlt 15 évben.
A vasárnapi tüntetők megtöltötték a budapesti Országház melletti teret, hogy tiltakozzanak a törvényjavaslat ellen, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy feketelistára tegyen minden olyan szervezetet, amely akár minimális összegű pénzügyi támogatást is kap Magyarországtól kívülről, és kitéve legyenek kiterjedt megfigyelésnek, házkutatásoknak, nagy összegű bírságoknak és esetleges tevékenységük betiltásának.
A Fidesz politikusai, a Szuverenitásvédelmi Hivatal – egy vitatott kormányzati szerv, amelynek feladata a magyar szuverenitásra jelentett állítólagos veszélyek azonosítása – együtt számos médiavállalatot és korrupcióellenes szervezetet azonosítottak, amelyekről azt állítják, hogy külföldi érdekeket szolgálnak.
A vasárnapi tüntetés színpadáról Tóth Jakab szónok azt mondta, hogy a múlt héten benyújtott törvényjavaslat „nem más, mint fenyegetés, egy fenyegetés az emberek ellen, akik világosan és szabadon akarják kifejezni véleményüket.”
Tóth hozzátette, hogy úgy véli, a kormánynak kötelessége megvédeni a polgárok szuverenitását a szabad véleménynyilvánítás és a közéletben való részvétel terén. „Ha nem mindenkienek, ha nem mindannyian szabadok, akkor a szuverenitás kizárólag és kizárólag a kormány szuverenitása,” mondta.
Orbán, akiről a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a legkomolyabb kihívással néz szembe a hatalma ellen a jövő évi választások előtt, azt állította, hogy külföldi érdekek, főként az Egyesült Államokból és Ukrajnából származóak, megpróbálták kihasználni Magyarország független médiavállalatait és korrupcióellenes szervezeteit a közvélemény befolyásolására, céljuk Orbán kormányának megdöntése volt.
Ezek a szervezetek tagadták az ilyen állításokat, és azt hangsúlyozták, hogy munkájukat szakmai színvonalon és a közérdek szolgálatában végzik.
Orbán évek óta szigorúan fellép a nonprofit szervezetek és a független média ellen, olyan törvényeket hozva, amelyekről a kritikusok azt mondják, hogy stigmatizálni és akadályozni akarják azokat a csoportokat, amelyek nők és kisebbségek védelmét, jogi és emberi jogi segítséget nyújtanak, valamint hivatalos korrupciót tárnak fel.
Ezek az erőfeszítések 2023-ban felerősödtek, amikor Orbán jobboldali populista kormánya létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
A múlt héten benyújtott törvényjavaslat széles körben meghatározza, hogy mi számít a szuverenitásra veszélyesnek. A szervezetek célponttá válhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy ellenzik vagy negatív fényben tüntetik fel olyan értékeket, mint Magyarország demokratikus jellege, nemzeti egysége, hagyományos családi struktúrái vagy keresztény kultúrája – ami arra utal, hogy a kormányzati politika legitim kritikája nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelhető.
A vasárnapi tüntetés azután következett be, hogy két és fél hónapig tartó heti tiltakozások zajlottak egy márciusban elfogadott melegellenes törvény ellen, amely betiltotta a Pride eseményeket, és lehetővé tette a hatóságok számára, hogy arcfelismerő szoftvert használjanak a rendezvényen résztvevők azonosítására.
A magyar kormány azt állítja, hogy az LMBTQ+ jogok korlátozására irányuló politikája szükséges a gyermekek védelme érdekében az úgynevezett „gender őrület” ellen. Sok kritikus azonban úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket az LMBTQ+ közösség elleni ellenségeskedés felkeltésére és Orbán jobboldali bázisának mozgósítására tervezték a jövő évi választások előtt.
