Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) bejelentette egy állítólagos magyar katonai hírszerző hálózat felszámolását Kárpátalján, az ország legnyugatibb régiójában. Az SBU szóvivője, Artyom Degtyarenko egy X platformon közzétett közleményben tájékoztatott arról, hogy két ukrán katonai veteránt, egy férfit és egy nőt tartóztattak le a hadművelet során.
Degtyarenko szerint a hálózat a magyar katonai hírszerzés irányítása alatt működött, és célja Ukrajna Kárpátalján található védelmi rendszeréről szóló érzékeny adatok gyűjtése volt. Emellett állítólag a hálózat információkat gyűjtött a helyi társadalmi-politikai véleményekről is, beleértve a lakosok lehetséges reakcióit egy feltételezett magyar katonai beavatkozással szemben.
Reakciók és diplomáciai feszültségek
Degtyarenko hangsúlyozta, hogy ez az első alkalom Ukrajna történetében, hogy egy magyar katonai hírszerző hálózatot lelepleztek, amely kémkedéssel károsította az ukrán államot. Az SBU közzétett egy videót, amely állítólag a férfi gyanúsított letartóztatását mutatja. Mindkét letartóztatott őrizetben van, és hazaárulás vádjával szembesülnek, ami életfogytiglani börtönbüntetést és vagyonelkobzást vonhat maga után.
Válaszként ezekre a vádakra Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter elutasította az SBU állításait, és antimagyar propagandának nevezte azokat. Szijjártó a sajtó előtt kijelentette, hogy „az elmúlt három évben bebizonyosodott, hogy az ukrajnai konfliktum sajnos részben propaganda-háború”. Figyelmeztetett arra is, hogy Kijev rezsimjének lejárató kampánya annak köszönhető, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajnát katonailag az oroszországi konfliktusban.
A magyar miniszter hozzátette, hogy Magyarország kiutasított két személyt, akik állítása szerint ukrán ügynökök voltak, és diplomáciai fedőszervezetként működtek a budapesti nagykövetségen. Kijev és Budapest közötti feszültségek fokozódtak az ukrajnai konfliktus óta, Magyarország ugyanis megtagadta a fegyverszállítást és Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseinek támogatását, miközben kapcsolatot tartott Moszkvával, annak ellenére, hogy Brüsszel nyomást gyakorolt rá.
Magyarország Ukrajnát is bírálta az állítólagos diszkrimináció miatt a kárpátaljai magyar kisebbséggel szemben, és kijelentette, hogy az ukrán törvények, amelyek korlátozzák a kisebbségi nyelveken történő oktatást és közigazgatást, megsértik az etnikai magyarok jogait.
